Bár a vetítés központi eleme a projektor, jónéhány kiegészítő eszköz, tartozék is szükséges, mint ahogy arra a Tudásbázis rovatban is utalunk (ezeket nevezzük itt összefoglalóan “kellékeknek”). Mivel a digitális projektorok sokféle feladatra használhatók, a szükséges kellékek köre is változhat, van azonban néhány olyan, amelyre mindig, vagy csaknem mindig szükség van.
A vetítőernyő
A legfontosabb kiegészítő természetesen a vetítőernyő vagy “vetítővászon”, amit olykor az egyszerűség kedvéért csak vászonnak vagy ernyőnek fogunk nevezni. Vászon híján vetítési felületként alkalmasint megteszi egy frissen fehérre meszelt falfelület is, amely egyébként csaknem ideálisnak mondható diffúz fényviszaverő felület, azaz minden irányban egyformán veri vissza a beeső fényt.
Persze a korszerű vetítéstechnikában praktikus okokból - mint a fényvisszaverési jellemzők állandósága, a tisztíthatóság, olykor az 1-nél nagyobb nyegyereség szükségessége, hordozhatósági vagy áthelyezhetőségi igény stb. - inkább különféle vetítőernyőket használnak. Ezeket sokféle szempontból osztályozhatjuk, pl. vannak hordozható és fixen felszerelt típusok, ez utóbbiak lehetnek kézzel vagy motorral felcsavarhatók, keretre feszített vásznak stb. Egy másik szempont a fényvisszaverési (hátsó vetítésnél fényszórási) tulajdonságuk, ami az anyaguktól, illetve a szerkezetüktől függ. Azt hinnénk, hogy egy vászon (amely nem önálló, hanem másodlagos fényforrás) nem verhet vissza több fényt, mint amennyi ráesik. Mégis készítenek olyan vetítőernyőket, amelyeknek az “erősítése” vagy “nyeresége” (gain), tulajdonképpen a fényvisszaverő képessége nagyobb 1-nél. Ám ez csak korlátozott szögtartományban igaz, azon az áron, hogy bizonyos irányokban viszont ez a tényező kisebb, mint 1! Minél nagyobb egy ernyő nyeresége, annál “irányítottabb” a fényvisszaverése, azaz jellegzetes iránykarakterisztikája van, akárcsak az irányított mikrofonoknak a hangtechnikában, vagy az irányított antennáknak a nagyfrekvenciás vételtechnikában.
Mindezekről, és még sok minden másról a Vetítőernyők pontban írunk részletesebben (a Kellékek és a Tudásbázis pont alatt is).
A projektor cserélhető elemei
A projektornak nem sok olyan eleme van, amelyet a felhasználó cserélhet, de azért akad ilyen, és ezeket is a kellékek közé soroljuk. A legtöbb projektort (kivéve a nagy moziprojektorokat) a gyártók úgy tervezik, hogy a tönkrement, vagy nagyon lecsökkent fényerejű lámpát a felhasználó maga is cserélni tudja. Itt komplett lámpatestekről beszélünk, nem magáról az izzóról, mivel a lámpákat a gyártók kompakt egységként árulják, és a legtöbbször nincs mód (megint a nagyprojektorokat kivéve) a külön izzócserére. Valójában megfelelő szakértelemmel és gyakorlattal elvégezhető az izzócsere a sértetlen lámpatest meghagyásával (és így jóval olcsóbban), és ilyen szolgáltatás Magyarországon is létezik, persze nem feltétlenül minden lámpatípus esetében.
Egy másik cserélhető, sőt bizonyos üzemelési idő után cserélendő alkatrész a légszűrő (vagy por és füstszűrő), amelynek szerepe van a projektor hűtésében szerepet játszó áramló levegő tisztításában. A viszonylag kis térben, zárt burkolat alatt elhelyezett lámpa ugyanis tetemes hőt termel, amit valahogyan el kell vezetni, azaz a projektor belsejét hűteni kell külső levegő beszívásával és kifúvásával. (Ritka esetekben folyadékhűtést is használnak.)
A légszűrő a beszívó nyílásnál akadályoza meg a szennyező anyagok bejutását. A projektor típusától (belső felépítésétől), és a felhasználás helyétől, ill. az igénybevétel intenzitásától is függ, hogy mennyire hatékony szűrésre van szükség. Vannak korszerű, szűrő nélküli típusok is. Maguk a szűrők is sokféle kivitelűek lehetnek.
Bizonyos kategória fölött gyakran találkozunk cserélhető objektíves projektorokkal, amelyek a rugalmasságot hivatottak biztosítani a vetítési távolság széles határok közötti megválasztásában. Ilyen projektorra, illetve a hozzá tartozó különféle objektívekre tipikusan akkor van szükség, ha változó helyszíneken, változó körülmények között kell vetíteni. Az objektívek között vannak nagyon közeli vetítésre alkalmas (short throw vagy ultra short throw), rövid gyújtótávolságú, “normál” gyújtótávolságú (a vetítési távolság és a vászon szélességének aránya 2:1-hez közeli), és akár nagyon távoli vetítésre hasznáható (long throw, ultra long throw), hosszú gyújtótávolságú típusok.
A különféle (általában külön megrendelhető) cserélhető objektíveket is a kellékek, tartozékok közé soroljuk.
Megjegyezzük, hogy egyszerűbb esetekben egy viszonylag nagy zoomátfogású, de nem cserélhető objektív is elegendő lehet a képméret és a vetítési távolság összehangolásához, úgyhogy a szokásos otthoni vagy irodai vetítőknél nemigen van szükség objektívcserére.
Egyéb kellékek
Ezeknek a köre természetesen változó lehet, itt csak a legfontosabbakat említjük meg.
Nagyon gyakori igény a projektor mennyezeti vagy fali rögzítése – hacsak nem a legegyszerűbb módot választjuk, és egy asztalra helyezzük a vetítőt, ami persze a hordozható projektoroknál elég gyakori eset.
Ha rögzítésre van szükség, akkor merül fel a kérdés, hogy mennyezetre vagy polcra tegyük-e a vetítőnket. Ez mindig a konkrét körülményektől függ, a nézők helyét, a vászon elhelyezését, a projektor jellemzőit stb. kell figyelembe venni. Ezekről a kérdésekről más helyen részletesen írunk. Ami itt fontos, hogy sok gyártó (általában maguk a projektorgyártók is, de specializált gyártók is) sokféle mennyezeti és fali konzolt és kiegészítő szerelvényt gyárt, azaz a választék széles, de körültekintően kell kiválasztani az adottságokhoz illeszkedő típust.
Szintén az elengedhetetlen kellékek közé tartoznak a projektort a legkülönbözőbb külső eszközökkel összekötő kábelek, amelyeknek minőségét és fajtáját magán a szűkebb értelemben vett kábelen kívül a csatlakozók határozzák meg. Ezért ezt a témakört a projektorokon használatos rendkívül sokféle csatlakozó megismerésén keresztül közelítjük meg.
A projektorok vezérlésére többnyire vezeték nélküli (infra) távvezérlőket, olykor vezetékes távvezérlőket használnak. A távvezérlő kérdése akkor kezd érdekessé válni, amikor már nemcsak a vetítőgép, hanem pl. a többi csatlakoztatott berendezés vezérlésére is egyetlen távvezérlőt szeretnénk használni (univerzális távvezérlő), vagy a vetítéshez kapcsolódó minden vezérlési feladatot központilag szeretnénk megoldani (vezérlőrendszer).
