(2009 június)

A projektorok kiegészítői, kellékei közé tartoznak a különféle rögzítő szerelvények, polcok, tartók stb. Ebben az írásban az egyik ilyen „alkalmazási perifériáról”, a mennyezeti felerősítésekről beszélünk. A projektorfüggesztőket – szakzsargonban konzolokat – igen nagy választékban gyártják, az állíthatatlan egyszerűtől a motorosan álmennyezetbe húzódóig. Leggyakrabban a csuklósan állítható, viszonylag egyszerű konzolokat alkalmazzák. Ezek fő részeivel foglalkozunk most. Példaként az „Unipók”, azaz „univerzális pók” alaplapú függesztőket mutatjuk be.

Alaplapok

A projektor és a függesztő összekapcsolására szolgál. Többnyire az okoz problémát a gyakorlatban, hogy minden gyártó máshol helyezi el a projektor házába sajtolt csatlakozó meneteket. Ez még gyakran ugyanannál a gyártónál is típusonként változik. Korábban minden típushoz külön alaplapot kellett készíteni. Ez nagy megkötöttséget jelentett mind a gyártónak, mind a kereskedőknek. Ezt kiküszöbölendő fejlődtek ki az állítható univerzális alaplapok különböző fajtái.
Az egyik legcélszerűbb kialakítás az „Unipók” alaplap, amely „ízelt” lábakkal rendelkezik – mint a pók – és ezek hajlításával a projektor mindegyik menete elérhető, miközben az alaplap felfogó furata a vetítő súlypontjában tartható. A rögzítő csavarok meghúzása után az acélkarok merev, nagy szilárdságú rögzítést biztosítanak. A hajlított lábvégek lehetővé teszik, hogy a vetítő alsó síkjába süllyesztett menetekhez ne kelljen külön távtartókat alkalmazni.
Az „Unipók” alaplap az átlagos projektorokhoz univerzálisan használható, M3, M4, M5, M6 menetekhez. Az alaplap csatlakozása a csuklórendszerhez egy „gombafejű” csavarral történik, amelynek a kulcslyuk alakú helye az alaplap lemezén van kialakítva.

Csuklórendszerek

Feladatuk, hogy a vetítőt függőleges és vízszintes síkban állíthatóvá tegyék. Legegyszerűbb válfaja a gömbcsukló. Előnye a kis szerkezeti magasság. Hátránya, hogy állításkor mindkét irányban elmozdul, így nehezebb beállítani, a rögzítésnél pedig könnyen elmozdul a már jó beállítás. Célszerű megoldás ennek kiküszöbölésére, ha a gömbcsukló egy rugós elemet tartalmaz, amely előfeszítve tartja a csuklót. Így az állításhoz nem kell kilazítani, hanem a felszerelés után „húzósan” be lehet állítani a vetítőt. Csak a teljes biztonság kedvéért van egy rögzítő csavar, amellyel elmozdíthatatlanná tehető a csukló.
Lényegesen jobb megoldás a kettős csukló. A kettős csuklón két csukló van keresztirányban szerelve. Így a vízszintes és függőleges irány külön-külön állítható be, közbeni elmozdulás nélkül.
Mindkét típusú csuklón gombafejű csavar van, amellyel a projektor fent ismertetett alaplapjához egyszerűen és biztonságosan csatlakozik.

Hosszabbítók

A projektorok mennyezettől való távolságának minimumát a csuklók hossza szabja meg, amely különböző lehet közvetlen felfogásnál, alaplapos felfogásnál vagy kettős csuklónál (tipikusan 8 cm és 22 cm között).
Az ezen túlmenő távolságokat különféle hosszabbítókkal lehet megoldani. Ez 250 mm-ig fix távtartókkal történik, 50 mm-es lépcsőkben, efölött teleszkópos távtartókkal.
A teleszkópok általában fokozatosan állíthatóak, egymásban csúszó kerek, vagy szögletes profilokkal. Hibájuk a fokozatosság, és az, hogy ezt furatsorral oldják meg, amelybe a határoló csavart teszik. A csavar meghúzása a belső cső billegését nem zárja ki teljesen. Így a projektor rezgése, különösen hosszú toldóknál, észrevehető mértékű.
Ezzel szemben bizonyos konstrukciók folyamatosan állítható teleszkópjainál egy kb. 5 cm hosszú szorítóív a belső csövön felfeküdve azt megbízhatóan rögzíti. A teleszkópok 400 mm-nél nagyobb hossznál belső kábelvezetést is lehetővé tesznek, a csövek kivágásán keresztül.

Felerősítések
A mennyezethez való felerősítés történhet közvetlenül a csuklókon át is, de általában a konzolra szerelt lapokkal történik. Ezeknél gyakori hiba, hogy sík lapot alkalmaznak, így az nem tudja a fal görbeségét követni, ezért billeg. A másik tipikus hiba, hogy a túl közel lévő furatok laza falban összeszakadnak.
Jó megoldás, ha a háromszögletű felfogólap a rögzítő pontoknál fel van hajlítva, így biztosít munkalécet a biztos felfekvéshez. A felfogó lapon a biztonsági kábel karabinere számára megfelelő furat van kiképezve. Ferde mennyezet esetén közbeiktatott csuklóval lehet a konzolt függőleges helyzetbe állítani. A fenti írás azt is be akarta mutatni, hogy egy látszólag egyszerű mechanikai feladat milyen sok problémát vet fel.

Balogh Zsolt

Mint az áttekintésben említettük, az egyéb kiegészítők, kellékek, tartozékok köre változó lehet a felhasználási területtől, a felhasználó igényeitől és a konkrét projektortípustól függően. A legtöbbször a projektorral együtt szállított tartozék a vezeték nélküli (infra) vagy vezetékes távvezérlő, amely a projektorhoz csatlakoztatott PC egérfunkcióit is el tudja látni. Vannak univerzális programozható távvezérlők vagy vezérlő központok is, amelyekkel mindenféle egyéb csatlakoztatott készüléket, sőt alkalmasint a függőny elhúzását (házimozi), a világítás tompítását stb. is vezérelni tudjuk, ráadásul a kívánt sorrendben, automatikusan.

Itt most nem célunk az összes lehetséges kiegészítő felsorolása, azonban meg kell említenünk még a projektorfüggesztő mennyezeti tartókat, illetve a fali tartókat, amelyek a projektorgyártótól vagy a márkakereskedőtől beszerezhetők, de vannak erre szakosodott önálló gyártók is.

Külön nagy csoportja a kellékeknek a különféle kábelek, adapterek és csatlakozók, amelyeket a Tudásbázisban szintén részletesen bemutatunk.

Több projektortípuson találhatók olyan bővítő modulhelyek, ahová opcionálisan megrendelhető kiegészítő modulokat (pl. csatlakozópanel, WiFi egység) dugaszolhatunk be.

A fentiek közül kiemelt témaként kezeljük a projektorok csatlakozóinak (kábeleinek) bemutatását, mivel ezek rendkívüli módon befolyásolják a használhatóságot.