A következőkben egy ma már nem használt, de annak idején mérföldkőnek számító technológiát mutatunk be röviden. Választásunkat nyomatékosan indokolja, hogy ez a technológia használta először a reflektív LCD eszközt, amely később alapja lett a ma használatos LCoS (D-ILA, SXRD) technológiáknak. Az ILA projektor valamiféleképp egyesítette a képcsöves (CRT), az olajfilmes (Eidophor, Talaria) és a (későbbi) LCD technológiák előnyös tulajdonságait.

Két ok is indokolja, hogy behatóbban foglalkozzunk a projektorokban használt reflektív (fényvisszaverő) LCD működési elvével. Az egyik az, hogy bár ugyanúgy a folyadékkristály elektromos erőtérrel befolyásolt viselkedése a működés alapja, mint a transzmisszív (fényáteresztő) LCD esetében, mégis nagy eltérések vannak a projektorokban használt fénymodulátor felépítésében. A másik ok, hogy mind a történetileg első nagy fényerejű LCD projektor (ILA technológia) bemutatásakor, mind a ma egyre inkább terjedő, LCoS összefoglaló néven ismert digitális projektortechnológiák ismertetésekor erre az írásra hivatkozunk, mivel mindkettőben ezt az eszközt használják – némileg más kivitelben.

Átdolgozott változat

2014. november

Már a tizenkilencedik század végén ismert volt az a meglepő tény, hogy a szilárd (kristályos) és a folyékony (amorf) halmazállapot között bizonyos anyagok az olvadás során felvehetnek egy köztes állapot. Ezt nevezték „folyékony kristálynak” vagy „folyadékkristánynak” (liquid crystal, LC). A jelenség úgy 80 évre csaknem feledésbe merült, mígnem az 1960-as években újra felkeltette a kutatók érdeklődését. A többi már sikertörténet: mára az LC kijelző-, azaz az LCD technológia uralkodóvá vált, kivéve néhány speciális területet. A digitális projektorok tömeges elterjedése is az LCD projektorokhoz köthető az üzleti életben, az oktatásban, a kultúra különböző területein és az otthonokban. Az első LCD projektor 1989-ben került kereskedelmi forgalomba.

Alternatív fényforrások projektorokban

2014. augusztus

Elvileg megállapodhatnánk ugyan abban, hogy minden olyan projektort, amelyben lézer található, elnevezünk lézerprojektornak. Ezzel azonban nagy kavarodást keltenénk, mert a lézert néhány éve LED-ekkel és/vagy foszforral kombinálva használják vetítők fényforrásának részeként, ugyanakkor önállóan is megjelent a projektorskála legalsó végén (pikoprojektorok) és legfelső végén is (extra nagy teljesítményű 3D digitális moziprojektorok). Ráadásul önállóan is többféle szerepkörben működhet: „csak” fényforrásként a hagyományos technológiai keretben, vagy a képet is kirajzoló pásztázó lézerként. Hát akkor mit is nevezzünk lézerprojektornak?

2011. január

A bal és a jobb szemünknek szánt képek szétválasztása színszűrők segítségével elég hosszú múltra tekinthet vissza. A klasszikus piros-kék (vörös-cián, zöld-bíbor) szemüveggel nézhető 3D képek ennek egyszerű példái (anaglif 3D). A technika igen olcsó és vetített alkalmazásokban is használható, de a képminősége gyenge, és nem alkalmas a színek kellően valósághű megjelenítésére. Van azonban egy korszerű változata is a bal és a jobb szemnek szánt képek színszűrős, azaz hullámhossz szerinti szétválasztásának, amely teljesen korrekt és kiváló minőségű 3D képet tud előállítani. Hogy mást ne mondjunk, az Avatar londoni ősbemutatója is Dolby 3D vetítőrendszerrel történt.

(2010. június)

Az egészen pici projektorok, vagy ahogy manapság mondjuk, a pikoprojektorok kétféle fényforrást használnak: nagyobb részük LED-ekkel működik, néhány gyártó azonban előnyben részesíti a lézert. A lézervetítő ötlete azonban jóval korábbi, amin nem is csodálkozhatunk, hiszen sok előnye van annak, hogy monokromatikus (gyakorlatilag egyetlen hullámhosszon emittált) és koherens R, G, B lézersugarak keverésével tudjuk előállítani a színes képet. A gyakorlati megvalósítás, és főleg az olcsó, piacképes lézerprojektor még ma is csak a miniatűr szegmensben elérhető, és ez is újdonságnak számít.

A DLP (Digital Light Processing) technológia hosszú évek óta folyamatosan fejlődik, és a pikoprojektoroktól az óriás fényerejű vetítőkig minden projektorkategóriában használják. Jelenleg egyike a két uralkodó projektortechnológiának, vagyis az LCD tehnológiával versengve osztozik a projektorpiac túlnyomó részén. Már ebből a tényből is következik, hogy aki komolyan gondolja az általa megcélzott felhasználási területhez legmegfelelőbb vetítő kiválasztását, annak illik ismernie legalábbis a DLP technológia alapjait (ez vonatkozik persze az LCD technológiára, és a harmadikként egyre erősődő LCoS technológiára és változataira is).