BenQ PX9710

 

2015. augusztus

 

Ritkán fordul meg nálunk nagy helyszínekre – auditóriumokba, nagy konferenciatermekbe, színpadi produkciókhoz, nagy reklámfelületek megvetítéséhez stb. – szánt nagy fényerejű projektor. Most azonban egy ilyen készüléket sikerült közelebbről megvizsgálnunk, éspedig a BenQ pillanatnyilag legnagyobb teljesítményű projektorát, a PX9710-est. Ugyanennek a konstrukciónak három változata van, egy WUXGA (PU9730), egy WXGA (PW9620) és az általunk tesztelt XGA natív felbontású típus.

Kivitel, fő jellemzők

 

A PX9710-es külleme nem fog új divatirányzatot teremteni a projektortervezésben, ám ettől függetlenül a készülék külleme és robusztus felépítése professzionális tulajdonságokat sejtet. Teljesítményének megfelelőn jól megtermett projektorról van szó, a tömege (objektív nélkül) 21 kg, a mérete 510 x 230 x 540 mm. Elöl kettő, hátul egy állítható lábbal tudjuk a gépet vízszintesbe állítani, illetve a vetítési szöget változtatni. A kép helyzete motorosan állítható a függőleges és vízszintes lens shift segítségével. A függőleges eltolási tartomány +50%, a vízszintes ±10%. Emellett digitális trapézkorrekcióra is van lehetőség ±30 fokos határok között. Az élesség és a zoom szintén motorosan állítható.

A kétlámpás készülék névleges (maximális) fényereje Dual Lamp módban, és a standard objektívet feltételezve, a specifikáció szerint 7700 lumen. Ez Single Lamp, azaz egylámpás üzemmódban természetesen feleződik, emellett kiválasztható Normal, Eco vagy Custom Power Level (a felhasznál által beállítható teljesítményű) lámpamód is.

 

 

A BenQ a projektort – ahogy ez a cserélhető objektíves nagygépeknél általános – objektív nélkül szállítja, a konkrét vetítési feladatokhoz a felhasználó választhatja ki, és rendelheti meg a szükséges objektívet. A dobozból kivett projektoron így az objektív helyett objektívfoglalatot találunk, a kívánt opcionális objektíveket tehát külön kell megrendelni. A választék hétféle objektívből áll, a 0,79:1-es vetítési arányú fix, nagylátószögűtől az 5,5 – 8,56:1-es zoomos teleobjektívig. A kép mérettartományát a gyártó 80 – 500” átlóban adja meg, ez 4:3-as képformátumnál kb. 1,6 – 10,2 m széles képet jelent.

 

Számunkra 3 db objektívet mellékelt a BenQ hazai képviselője: egy zoomos, ultranagy látószögű (0,77 – 0,97:1), egy standard (1,79 – 2,35:1) és egy extra nagy vetítési távolságú teleobjektívet (5,5 – 8,56:1). Amennyire meg tudtuk ítélni, kiváló optikai minőségű darabok. Igaz, ezt igazából a WXGA, vagy még inkább a WUXGA felbontású változatnál értékelheti a felhasználó, a PX9710-es XGA felbontásához „túl jók” ezek az objektívek, ami persze nem baj. Nyilván ugyanezen projektor WUXGA felbontású változatához is ugyanezeket az objektíveket szállítja a BenQ, és 1920 x 1200-as pixelszám mellett már igencsak fontos a kiváló minőségű objektív.

 

Három – kis, közepes és nagy gyújtótávolságú, zoomos – típus a projektorhoz rendelhető hétféle objektívből

 

A három objektív közül a további teszteléshez a standard változatot használtuk, amelynek zoomja 1,3 x-es, a vetítés arány pedig a fent említett 1,79 – 2,35:1. Ez azt jelenti, hogy kb. középállásba téve a zoomot, a vetítési távolság felének megfelelő szélességű lesz a kép: 6 m-ről 3 m széles, 10 m-ről 5 m széles képet kapunk.

 

A tesztben használt standard objektív zoomja 1,3x-os, vetítési aránya 1,79 – 2,35:1. Közepes zoomállásban kb. 6 m-ről vetít 3 m széles képet

 

A projektor csatlakozóin is meglátszik a profizmus: három digitális portot találunk rajta, egy HDMI, egy DVI-D és egy Display Port csatlakozó aljzatot. Analóg bemenetből kétféle van, a hagyományos VGA (Dsub-15) és az 5 BNC hüvelyből álló profi megoldás. Emellett van egy VGA (monitor) kimenet, egy RS232 vezérlőport, egy vezetékes távvezérlő-csatlakozó, egy 3D Sync Out kimenet a 3D jeladó számára, egy USB(B) szervizport, és egy HD Connect/LAN hüvely. A HD Connect a BenQ szótárában ugyanazt jelenti, mint a HDBaseT, azaz ezen a csatlakozón keresztül egy akár 100 m hosszú Cat 5e/6 kábelen keresztül is továbbíthatjuk a projektorhoz a video-, audio- és vezérlőjeleket.

 

                         Felül látható a három digitális port: DVI-D, HDMI és DisplayPort

 

A távvezérlő kivitele méltó a projektor rendeltetéséhez és egyéb jellemzőihez. Kezelését egy perc alatt meg lehet tanulni. A távvezérlő hátsó megvilágítása bármelyik gomb megnyomására azonnal bekapcsol. A felső gombsávban vannak a motoros élességállítás, zoomolás és lens shift gombjai, plusz egy gomb a beépített tesztábrák behívásához. Ez utóbbiak segíthetik a projektor alapvető beállítását külső mintaábra-generátor nélkül.

A távvezérlő alsó felében legnagyobbrészt „gyorsgombokat” találunk, amelyekkel a menüben való lépegetés nélkül, közvetlenül beléphetünk valamelyik almenüpontba (bemenetválasztás, képi mód kiválasztása, hálózat, auto sync stb.), de itt van a képkimerevítés vagy a shutter (a fényút lezárása) gomb is.

 

 

Fontos megemlíteni, hogy a gyárilag beszerelt színkeréken kívül – amely mint kiderült RGBCYW (tehát az alapszíneken kívül cián, sárga és fehér) szegmensekből áll – a gyártó egy másik, videovetítésre jobban optimalizált színkereket tartozékként szállít a projektorhoz. Ez a színkerék RGBCMY felépítésű, azaz nincs rajta fehér (átlátszó és spektrálisan semleges) szegmens, viszont a cián és a sárga mellett van egy bíbor szegmense is. A CMY szegmensek feleakkora időszeletet, más szóval fele akkora szögtartományt fognak át mint az RGB szegmensek.

A beszerelt színkeréken az RGB és a W szegmens egyforma szögtartományú, a C és az Y szegmens feleakkorák. Ez a látszólag nem túl nagy különbség a két színkerék között eléggé meghatározó a felhasználás szempontjából: az egyik (a gyárilag beszerelt) nagyobb fényerőt, de pontatlanabb és nehezebben menedzselhető színeket és fehéregyensúlyt, a másik elég jól beállítható színeket és fehérpontot ad, kisebb fényerő mellett. Mindezt mérésekkel is igazoltuk, mint alább bemutatjuk, de az eltérés szemmel is látható.

 

Felső kép: a projektorhoz mellékelt hatszegmenses (RGBCMY) színtárcsa, amelyet a korrekt videovetítés érdekében ad a gyártó a készülékhez.

Alsó kép: a gyárilag beszerelt, szintén hatszegmenses, de az előzőtől eltérő szűrőszegmenseket (is) tartalmazó „nagy fényerejű” színtárcsa. Pontosabban az a különbség, hogy a keskeny bíbor szűrőszegmens helyett egy széles fehér (a fehér fényt változatlanul áteresztő, átlátszó) szegmenset is elhelyeztek rajta a tervezők. Összességében négy széles (vörös, zöld kék, fehér) és két keskeny (cián, sárga) szűrőt találunk a tárcsán (RGBCYW)  

 

Vetítés

 

A projektor (természetesen) PC- és videoforrásról egyaránt működtethető. A Color Space menüpontban „előírhatjuk”, hogy milyen jelet kell feldolgoznia (RGB-PC, RGB-Video, YPbPr vagy YCbCr), vagy megadjuk a szabadságot készülékünknek, hogy automatikusan kiválassza a forráshoz illeszkedő módot (Auto).

A mérések és a szubjektív vizsgálatok részben egy PC-ről, részben egy Blu-ray lejátszóról történtek. A mérőszoftverünk egy laptopon futott (mint mindig), a színmérő műszer természetesen ehhez a laptophoz csatlakozott, USB porton keresztül. Fénymérőként egy külön luxmérőt (is) használtunk.

 

Az itt leírt mérések első sorozatát a gyárilag beszerelt RGBCYW színtárcsával végeztük egy adott helyszínen. Később nyílt lehetőség a mérésre a másik (videóra optimalizált) RGBCMY színtárcsával, egy másik helyszínen, ahol a környezeti (kívülről jövő, kvázi fehér) fényt nem lehetett leárnyékolni, így a kontrasztarányt és az alsó tartományban az RGB együttfutást nem tudtuk pontosan mérni. A színpontok helyéről, és főleg a menedzselhetőségéről azonban így is sikerült kielégítő információkat szerezni. 

 

A gyári képi üzemmódokat szerencsére nem halmozták a tervezők, három opció közül választhatunk (Dynamic, Presentation és Cinema).

Reset után a szokásos módon megmértük a gyári alapbeállításokhoz tartozó fontosabb jellemzőket, mint a fényerő és a kontraszt, az RGB együttfutás (színhőmérséklet), a gamma, az RGB alapszínek és a fehérpont helye a színdiagramon, és az elsődleges és másodlagos színekhez tartozó luminancia-értékek.

Érdekes módon a legnagyobb fényerőt nem a Dynamic mód adta (mint ahogy vártuk volna), hanem a Presentation mód. A fénymérő műszerünkkel 6975 lument mértünk, ez nincs messze a specifikált 7700 lumentől, bár némileg elmarad attól. A mért kontrasztarány kb. 1530:1. Talán a gamma változtatásával és a színjellemzők finomhangolásával kihozható a gyárilag megadott fényerő és kontraszt érték. A fehérpont azonban (mint látni fogjuk) alapállapotban is erősen a sárgászöld tartományban van, tehát a fényerő növelésére tett lépések ezt még csak erősítenék, ami nem feltétlenül kívánatos. Úgyhogy maradjunk abban, hogy elfogadható képminőség mellett maximálisan kb. 7000 lument tudunk kihozni a gépből.

 

Dynamic módban a fehérpont majdnem pontosan ugyanott van, de a színeltérések (különösen a zöld alapszíné) némileg nagyobbak, mint Presentation módban, ezért adatvetítésre inkább ez utóbbi alkalmas. Ugyanakkor a zöld túlsúlya a vöröshöz és a kékhez képest itt is megfigyelhető – ennek hátterében minden bizonnyal a nagyobb fényerő áll, mármint ahhoz képest, mint amit tökéletes színegyensúly mellett kapnánk (sRGB színrendszert feltételezve).

Az alapszínek luminanciája minden üzemmódban lényegesen kisebb a szabvány szerinti értéknél, hiszen a képalkotás időszeletekre van osztva, így teljesen érthető az egyes alapszínekre kapott világosságcsökkenés. A vetített fehér fényerejét persze tetemesen megnöveli a színkerék W (white) szegmense, amely az adott időszeletben a lámpa fényét háborítatlanul átengedi, de elsődlegesen a fényerő növelését szolgálják a cián és sárga szegmensek is (mivel az additív keverékük zöldet ad). A fehér szegmensen itt egy mindent egyformán áteresztő, átlátszó szűrőszegmens értendő.

 

A Presentation gyári módban mérhető 100%-os színpontok (fehér háromszög) közül a leginkább a zöld van eltolódva a sárga felé. Ez a fehérpont helyzetén is látszik, amelynek korrelált színhőmérséklete kissé meleg (kb. 6000 K), de amit a színhőmérséklet értéke nem mutat, némileg zöldes színezetű.

Mindezeket az RGB együttfutás ábrája is tökéletesen tükrözi.

A gyári presethez tartozó gamma a felső tartományban erősen csökken, azaz a csúcsfényekben az árnyalatok összenyomódnak. Alul és középen a kívánatosnál nagyobb a gamma.

 

Egy átlagos prezentációhoz azonban, különösen nagy környezeti fényben a Presentation mód megfelel.  Cinema módban más elvárásaink vannak. Kevésbé ragaszkodunk a „brutális” fényerőhöz, inkább a színeket, a gammát, a fehéregyensúlyt igyekszünk pontosabbá tenni. A lámpamódot eleve Eco módba kapcsoltuk, remélve, hogy a lámpa spektruma némileg kedvező irányba változik. A PX9710-es gyári Cinema módjában a következőket mértük (a nagy fényerőre optimalizált, tehát eredetileg a gépbe beszerelt RGBCYW színkerék használatával):

 

A Cinema gyári beállításban némileg kedvezőbb a kék és a vörös alapszínpontok helyzete, a fehérpont is közelebb került a referenciához, de a színháromszög még messze van a jó fedéstől, és a zöldből is több van, mint kellene (lásd a Grayscale vagy RGB együttfutás ábrát). A kép itt is kissé meleg (átlagosan kb. 6200 K), de a gondot főleg a zöld sárgászöldbe hajlása okozza, ami videó vagy film vetítésekor már eléggé zavaró lehet. A gamma az alsó tartományban túl magas, a felsőben gyors ütemben csökken  

 

Kihasználva a PX9710 színmenedzselő rendszerét, ezután kísérletet tettünk a Cinema mód finomítására, tekintettel a gyári beállítás pontatlanságaira. Előre lehetett azonban sejteni, hogy a gyárilag beszerelt, nagy fényerőre tervezett színkerékkel csak részleges eredményt tudunk elérni.

Az alapszínpontokon, sőt a másodlagos színeken is elég szép javulást kaptunk, kivéve a zöldet, ahol végül a színezet és a telítettség valamilyen kompromisszumát értük el, ám mindkét jellemzőben tetemes maradt az eltérés a kívánatostól. A színháromszög némileg kisebb lett.

Igazából a jó Cinema/videó beállítás (a jobb menedzselhetőség, illetve kalibráció) a másik színkerék beszerelésétől volt várható, ami később meg is történt, és hamarosan bemutatjuk a kapott eredményt is.

Most azonban nézzük az eredeti színkerékkel kapott ábrákat a kvázi-kalibráció után:

 

Kalibrációs kísérletünk eredménye Cinema módban, a projektor CMS rendszerének használatával. Tökéletes beállításra az RGBCYW színtárcsával nem is számítottunk, hiszen – mint említettük – ez a színtárcsa a lehető legnagyobb fényteljesítményre optimalizált. Ehhez képest a kapott értékek egészen elfogadhatók, kivéve a zöld alapszín pozícióját. A zöld színezetét mindenképpen a referencia felé kellett tolni, de ezt csak a telítettség rovására lehetett megtenni. Ebből következett, hogy meg kellett állni egy kompromisszumos pozícióban, amikor ugyan a zöld még nem teljesen korrekt, de a színháromszög nem zsugorodik extrém módon a zöldpont óriási eltolódása miatt a fehérpont felé.

A fehérpont csaknem teljesen korrekt, az RGB együttfutás is jó, és a gammának nincsenek nagy kilengései: eléggé egyenletes, átlagosan 2,3 értékű. Az itt láthatónál jobb kalibrált eredményt várunk a másik, RGBCMY színkeréktől

 

Az RGBCMY színkerék használata

 

A készülékhez mellékelt csere-színkerék azért került a dobozba, hogy igényesebb videó/mozi vetítéshez – ahol kisebb hangsúly esik a nagy fényerőre, és nagyobb a színhűségre – a felhasználó ezt beszerelhesse a „nagy fényerejű” színkerék helyett. Ez mindenképpen pozitívuma a BenQ projektorának. Az átszerelést és a vetítést sajnos egy másik helyszínen tudtuk megoldani, mozivetítéshez nem teljesen ideális körülmények között (nagy környezeti fény mellett), de mégis elég jól meg lehetett ítélni a két színkerék okozta különbségeket.

Méréseinket és a szubjektív megítélést is itt már a Cinema módra korlátoztuk, hiszen ezt volt a vizsgálat célja.

 

A színdiagram már gyári beállításban is teljesen más képet mutat, mint a másik (RGBCYW) színkerékkel. A színtartomány (fehér háromszög) alapból jóval nagyobb, a fehérpont kicsit kékes, de még kékesebb lenne, ha a nem ideális mérési körülmények nem torzították volna az RGB együttfutást az alsó tartományban (a vörösben és zöldben gazdag környezeti fény hatása, lásd a Grayscale ábrát). Viszont nagy pozitívum, hogy a zöld pont iránya (színezete) szinte tökéletesen pontos, így a szokásos sárgás elszíneződéstől sikerült megszabadulni. A gamma azonban nagyon alacsony az alsó tartományban.

Ezúttal az elsődleges és másodlagos alapszínek fénysűrűségét is feltüntettük. Nagy kilengés a vörösnél (túl kis luminancia) és a kéknél (túl nagy luminancia) látható. Mindezek a referenciaértékektől való eltérést jelentik

 

A fenti állapotból kiindulva próbáltuk meg ezután a legjobb kompromisszumot megteremteni a színpontok pozíciói, a fehéregyensúly, a gamma és a fénysűrűség értékek lehető legjobb pontosságát elérni. A három színparaméter állításának leghatékonyabb módja a projektorba beépített teljes színmenedzselő rendszer (CMS). A színhőmérséklet ebben a projektorban 3 értékre állítható (5400, 6500 és 9300 K). Természetesen itt a 6500 K-t kellett kiválasztanunk, ami persze nem jelenti azt, hogy a ténylegesen mért színhőmérséklet (ráadásul a teljes szürkeskálán) valóban kb. 6500 K lesz. A gammát ötféle fix értékre lehet állítani, ezek közül csak a „Video” adott használható gammát, a többi túl magas vagy túlzottan ingadozó számokat produkált, illetve a Linear állásban „lapos” lett a kép.

A CMS rendszer hatékonyságát egy külön ábrán szemléltetjük:

 

A felső ábra a gyári Cinema beállítás színviszonyait szemlélteti. A bal oldali téglalap az RGBCMY színek három-három paraméterének (lightness, saturation, hue: fehér, piros és lila oszlopok) értékeit mutatja, a jobb oldalon pedig maga a színdiagram látható – ez azonos az előző ábrán bemutatottal, csak a háromszögek nincsenek berajzolva

Az alsó ábra a kalibráció utáni állapotot mutatja. Jól látszik, hogy a csaknem ideális állapothoz képest két dolgot nem sikerült elérni: a kéknek a telítettsége mutat jelentősebb deficitet, a vörösnél pedig az elérhető fénysűrűség kisebb a kívánatosnál. Mivel azonban a szemünk a hue (színezet) hibáira a legérzékenyebb (de ez is a konkrét színtől függ), a beállítás egészen jónak mondható  

 

A kalibráció lezárásaként újabb méréssorozatnak kellett igazolnia (vagy cáfolnia) a kalibráció sikerét. Tegyük hozzá, hogy nem egy dedikált házimozi-projektorról beszélünk, hanem egy nagyteljesítményű, nagy helyszínekre szánt „mindenes” vetítőről, amelyet azonban a gyártó a cserélhető színtárcsával megpróbált minél alkalmasabbá tenni egy-egy konkrét vetítési feladatra.

Cinema módban az eredményt az itt látható ábrák szemléltetik:

 

A kalibráció utáni Cinema mód jellemzői. A színháromszöget (fehér háromszög) majdnem teljesen sikerült fedésbe hozni a referenciával (fekete háromszög). Sajnos a kék csökkent telítettségét csak a színezet (hue) romlása árán lehetett volna javítani. A fehérpont éppen a helyén van, de ez egy átlagot jelent, amit az RGB együttfutás ábrája jól mutat. Az alsó tartományban, mint már utaltunk rá, a környezeti fény torzította a fehéregyensúlyt, így a tökéletes beállítás nem volt lehetséges. Az alsó tartományban alacsony gamma nem éppen ideális (ezt is befolyásolták a mérési körülmények), felül pedig a világos tónusok széthúzódnak a magas gamma miatt. A luminanciahibák is lehetnének kisebbek, ám a helyzet valamivel jobb lett, mint gyári beállításban

 

Összegzés

 

Felépítésénél és jellemzőinél fogva a PW9710 univerzálisan használható projektor nagy terekben és nagy rendezvényeken, ahol a környezeti fényviszonyok csak korlátozottan kontrollálhatók. Ez a típus XGA natív felbontású, de hasonló fényerővel és egyéb jellemzőkkel van WXGA és WUXGA változata is, ha adott célra finomabb részletek reprodukálása lenne szükséges. 3D-ben használható az egyszerűbb DLP Link üzemmódban is (DLP Link szemüveggel), vagy a 3D Sync out kimenetre kötött szinkronjeladóval, a szokásos aktív 3D szemüvegekkel. A HD Connect kapcsolatot használva (amely megfelel a HDBaseT-nek) a kompatibilis forráseszközről egy UTP kábellel 100 m távolságra továbbíthatók a projektorhoz a HD videó-, audió- és vezérlőjelek.

 

Az általunk mért legnagyobb fényerő 6975 lumen volt, de elképzelhető olyan forszírozott beállítás, amikor a specifikáció szerinti 7700 lumen „kijön” a gépből. A videóra optimalizált színkerék használata mellett – ami önmagában jelentősen csökkenti a fényerőt –, kalibráció után 1670 lument sikerült előállítani. Ez talán kevésnek tűnik, de filmvetítéshez ez bőven elegendő akár 2,5 – 3 m széles vászonra is. A specifikált 2800:1 kontraszt nagyobb, mint amit mi mérni tudtunk (1540:1).

 

A cserélhető színtárcsával kielégíthető az az igény, amikor a szokásosnál pontosabb színekre van szükségünk – pl. filmek vagy videó vetítésekor. Ilyenkor kalibrálásra van szükség, mert a gyári beállítások nem eléggé pontosak. Kalibrálással azonban elég jól teljesíthetők az sRGB/Rec.709 szabvány követelményei.

Az elhelyezési rugalmasságot, ami egy ilyen sokféle felhasználási területű projektornál elengedhetetlen, nagyon jól szolgálja a hét, különböző fókusztávolságú objektív (ezek közül hat zoomobjektív), és az objektív mozgatásának lehetősége (lens shift).

A projektort a BenQ Austria GmbH magyarországi képviselője bocsátotta rendelkezésünkre.    

 

Értékelés

 

Ami tetszett

- Masszív, robusztus felépítés

- Hétféle cserélhető objektív

- Dual Lamp/Single Lamp választható mód

- Professzionális csatlakozófelület

- Cserélhető színtárcsa

- 144 Hz-es 3D megjelenítés

- HD Connect RJ45 csatlakozón keresztül

- Teljes körű színmenedzselő rendszer (CMS)

 

Ami kevésbé tetszett

- A gamma finom állítására nincs lehetőség

- Pontatlan gyári presetek

- Az RGBCYW színtárcsával a CMS rendszer lehetőségei korlátozottak

 

Főbb gyári adatok

 

Technológia: 1-chipes DLP

Natív felbontás: XGA

Fényerő: 7700 ANSI lumen (Dual lamp módban, a standard objektívvel)

Kontrasztarány: 2800:1

Objektív-választék: 7 típus

Zoomátfogás: 1,3x (a standard objektívvel)

Lens shift: 50% (az Ultra Wide objektívvel 45%) függőleges, ±10% vízszintes

Digitális portok: DVI-D, HDMI, DisplayPort, HD Connect

Méretek: 510 x 230 x 540 mm

Tömeg: 21 kg (objektív nélkül)

 

Nagy Á.