Acer H6810BD

 

2020. május

 

Az Acer 2017 óta kínál 4K-UHD HDR, 1-chipes DLP projektorokat, éspedig a Texas Instruments 0,47”-es, illetve 0,66”-es DMD fénymodulátor chipjével. A TI XPR technológia lényege, hogy a chip fizikai felbontása önmagában kisebb, mint a 4K-UHD, ám egy szellemes megoldással mégis lehetséges, hogy a vásznon 4K-UHD felbontású kép jelenhessen meg. Az Acer otthonokba szánt 4K-UHD projektorai közül a „V” sorozatúak inkább Home Cinema, míg a nagyobb fényerejű „H” sorozatúak a Home Entertainment kategóriába tartoznak. Ezúttal a 3500 lumenes H6810BD modellt volt alkalmunk tesztelni.

 

 

Főbb gyári adatok

• Technológia: TI 1-chipes DLP, 4K-UHD
• Fénymodulátor: 0,47”-es DMD chip
• A chip fizikai felbontása: 1920 x 1080 pixel
• A kép felbontása a vásznon: 3840 x 2160 pixel (TI XPR technikával)
• Jelfeldolgozás: 10-bites
• Maximális frissítési frekvencia: 120 Hz (Full HD felbontás mellett)
• 3D technológia: DLP Link, aktív szemüveg
• Fényerő: 3500 ANSI lumen
• Fényforrás: UHP lámpa
• Lámpa élettartama: 4000/10000/20000 óra (Normal/Eco/EcoPro mód)
• Zoomátfogás: 1,2x-es
• Zoom- és élességállítás: kézi
• Trapézkorrekció: ± 40 fok, függőleges
• Vetítési arány: 1,47 – 1,76
• Beépített hangszóró: 1 x 10 W
• Méretek: 343 x 114,9 x 258 mm
• Tömeg: kb. 4,0 kg

 

Ismerkedés

 

A tesztelt Acer H6810BD a 4K-UHD felbontású, „HDR-kompatibilis” projektorok mezőnyében a belépő kategóriába tartozik, ennek megfelelően az ára is meglehetősen kedvező. Mint a bevezetőben utaltunk rá, ez a projektor a Texas Instruments XPR technológiáját alkalmazó egychipes DLP projektorok ma már nem kis csoportját gyarapítja. A DMD chip saját fizikai felbontása a 4K-UHD fele vagy negyede (Full HD, pl. esetünkben is), a vásznon mégis 8,3 millió pixelt látunk a pixeleltolás módszerének köszönhetően. Az amerikai Consumer Technology Association (CTA) ezért ezt a projektort is „true”, azaz valódi 4K projektornak minősítette.

 

A design az Acer stílusát viszi tovább, nem különösebben feltűnő, de könnyen elhelyezhető, a mérete és a súlya nem, vagy nem sokkal nagyobb, mint a korábbi Full HD házimozi-projektoroké.

 

Az 1,2x-es zoomobjektívet egy sapka védi, noha maga az objektív eleve süllyesztett – de nem árt az óvatosság. A kép helyzete két ki/be csavarható lábbal állítható be finoman, az esetleges trapéztorzítás korrekciója széles határok között elvégezhető. A zoom- és az élességállító gyűrű a készülék tetején, egy mélyedésben érhető el. Az élességállító gyűrű pici elmozdítása is nagyot változtat az élességen, úgyhogy külön figyelmet igényel a pontos élességállítás.

 

 

A fő kezelőgombok szintén a készülék tetején találhatók, de ha nem akarunk állandóan a menüben barangolni, akkor inkább a kivilágítható távvezérlőt használjuk, amelyen elég sok funkció közvetlenül, hosszas navigálás nélkül is hozzáférhető (pl. az üzemmódváltás, a 3D vagy a HDR beállítások, a fényerő, a kontraszt és az élesség állítása, a trapézkorrekció stb.).

 

 

A csatlakozófelület ebben a kategóriában standardnak mondható: be- és kimenetekben viszonylag gazdag. HDMI bemenetből kettő van, az egyik az UHD 4K feliratot viseli, ugyanakkor a 24 Hz-es UHD filmeket és a 25 vagy 30 Hz-es UHD videókat a másik is tudja fogadni, és kijelzi a 3840 x 2160-as felbontást (a vásznon is, és az Information menüben is). Találunk egy analóg VGA képjel-bemenetet is, bár ezt valószínűleg kevesen használják. Egy mini-USB port szervizcélokat szolgál, egy USB(A) hüvely pedig 5 V tápfeszültséget is képes kiadni a táplálást igénylő USB eszközöknek. Van ezeken kívül egy elmaradhatatlan RS232 port, egy 12 V tápfeszültséget kiadó hüvely (pl. a vászonmozgatás vagy világítás vezérléséhez), továbbá egy audiobemenet és egy audiokimenet (3,5 mm-es jack).

 

 

Az OSD menürendszer

 

Struktúráját tekintve a menürendszer a szokásos almenükből áll: Color, Image, Installation, System setup: Basic, System setup: Advanced és Information. Ez utóbbi sok mindent megmutat:

 

Felső kép: a 2-es HDMI bemenetre Standard gyári beállításban 1080p/24 Hz-es képjel érkezett, YCbCr komponens formában stb. Alsó kép: az 1-es HDMI bemenet 60 Hz-es RGB UHD HDR jelet kap, RGB formátumban. A projektorban a HDR mód (Auto állásban) automatikusan bekapcsol

 

A Color almenü tartalmazza talán a legfontosabb beállításokat a felhasználó számára, különösen akkor, ha kalibrálásra szánja el magát. A képi mód (Picture Mode) pontban választhatunk néhány gyári preset (Bright, Standard, Movie, Football, az EcoPro lámpaüzemmód beállításakor az EcoPro) és a két egyéni beállítás (User1, User2) közül, továbbá az Advanced pontban a gamma, a fehéregyensúly és a színkezelés mellett a képet módosíthatjuk MoviePro és az ISF speciális módok kiválasztásával (ez utóbbiakhoz csak az ISF-minősítésű kalibrátorok férnek hozzá). A HDR jelet a metaadatok alapján a projektor felismeri, ilyenkor a Picture Mode-ban kiszürkítve megjelenik a HDR üzemmód, és néhány paraméter hozzáférhetősége megszűnik.

 

 

A lámpaüzemmódokról annyit, hogy a megfelelő menüpontban (Light Source Mode) négyféle beállítást találunk: Normal, Eco, Dynamic és EcoPro. A Dynamic a szokásos dinamikus kontraszt-szabályozáshoz használható (ez szubjektíve hasznos lehet, de nem kívánt mellékhatásai is vannak a fehéregyensúlyra, a gammára és a színekre is). EcoPro módban a lámpa élettartama a gyártó szerint 20.000 órára ugrik.

 

 

A menürendszer további bemutatásától eltekintünk, mivel a projektor útmutatójában minden részletesen megtalálható.

 

Fényerő és kontraszt

 

A fényerő (fényáram) természetesen a különféle képi módokban és lámpabeállításokban különböző. Ezen felül függ a zoom állásától is Tele állásban kisebb, mint nagylátószögű állásban. (A kontraszt esetében pont fordított a helyzet. Tele állásban valamivel nagyobb az on/off kontrasztarány.)

 

Mi tele zoomállásban és Normal lámpamódban mértük a fényáramot, éspedig tájékozódásképpen négy presetben (Bright, Standard, Movie és Football). Bright módban a fényáram kb. 2700 lumen, Standard és Football módban kb. 1700 lumen, Movie módban 1450 lumen. A legfényesebb Bright képi módban nem a szokásos erőteljes zöld elszíneződés látható a képen (ami a legzavaróbb lenne), hanem némi zöld eltolódással kékes képet kapunk. Bár a Bright képi mód messze van a videós/mozis HD standardtól, prezentációra kiválóan használható.

 

Nézzük a kontrasztot! Általában – ha egy projektor nem dedikált házimozi-projektor – csak a full on/full off, vagy röviden on/off kontrasztot mérjük, amely valójában a fehér és a „fekete” egymás után mért szintjeinek aránya, amelyet a folyamatosan változó képtartalom egyidejű kontrasztja csak közelíteni tudja (pl. ha csak pici világos felület van nagy sötét háttéren), de elérni nem.

 

Az egychipes DLP projektorok kontrasztaránya alapesetben kicsi, ezért építik be a gyártók a fényerő dinamikus leszabályozásának lehetőségét a kép átlagos bevilágítottságának függvényében (Dynamic lámpamód). Ez a megoldás a leszabályozás időállandója miatt, és „követő” jellege miatt nem tökéletes, de szubjektíve kontrasztosabbá teszi a képet. A szürkeskálát, a gammát (és így a színeket is) folyamatosan módosítja, ezért a kalibrálás előtt ki kell kapcsolni.

 

Bright képi módban a dinamikus lámpamód automatikusan bekapcsol (akkor is, ha Normal lámpamódot választunk ki), és teljes képernyős „fekete” jelet küldve a projektorra akkor tudjuk megmérni a dinamikus kontrasztot, amikor kis idő után a lámpa leszabályoz. Az általunk mért érték (teljesen sötét környezetben, de nem teljesen fekete falak és mennyezet esetében) 4096:1 volt a dinamikus on/off kontrasztarány.

 

A dinamikus kontrasztarány értéke Bright gyári beállításban

 

Standard és Movie képi módban a Dynamic, illetve Normal lámpamód mellett mért kontrasztarány 3082:1, illetve 715:1 (Standard), és 2730:1, illetve 653:1 (Movie).  

 

Előzetes mérések, vizsgálatok

 

Ezek célja az volt, hogy a kalibráláshoz kiválasszuk a legalkalmasabb (a szabványoshoz legközelebb álló) gyári színmódot, amelyből kiindulva a legkönnyebben megközelíthetjük az elérni kívánt értékeket. Négy-öt féle gyári preset megmérése után egyértelmű volt, hogy a Standard mód kalibráció előtti adatai közelítik a legjobban a Rec.709/sRGB színtér értékeit, beleértve a fehérpontot és a szürkeskála lehető legkisebb elszíneződését, a gamma egyenletességét és természetesen az alapszínek pozícióját (ez utóbbi egyetlen gyári beállításban sem tért el lényegesen).

 

Kalibrálás előtti állapot Standard gyári színmódban. Felső ábra: A szürkelépcsők színegyensúlya. Az átlagos színhőmérséklet 6422 K, az átlagos szürkeskála hiba ΔE = 1,9. Középső ábra: a gamma értékének menete a 10%-90%-os tartományban. Az átlagos gamma 2,29. Alsó ábra: Az alapszínek és a fehérpont pozíciója (négyzetek: referenciaértékek, köröcskék: mért értékek). A fekete háromszög a Rec.709 színgamutot, a fehér háromszög a mért színtartományt szemlélteti 

 

Ami a HDR-t illeti, a technika jelenlegi állása szerint ez minden projektor gyenge pontja pontja. A kivételesen nagy kontrasztarányú projektorok (LCoS, D-ILA, SXRD) elvileg képesek a HDR-nek megfelelő dinamikatartományt átfogni, a baj csak az, hogy maga a tartomány kb. egy nagyságrenddel lejjebb „csúszik”. Így pl. a HDR10-re megszabott min. 1000 nit felső határ helyett 50-150 nittel számolhatunk (a vászon méretétől függően), a legfeljebb 0,05 nit alsó határ helyett pedig 0,005 nittel (a kivételesen nagy kontrasztarányú projektorok esetében). Magyarán a HDR szabványokat nem a projektorokra találták ki, hanem a síkpaneles televíziókra és egyéb síkképernyős kijelzőkre, a projektoroknak pedig mind a mai napig nincs külön HDR szabványa (és nem is lesz értelme ilyet kitalálni, mert akkor a HDR filmeket/videókat külön kéne masterelni a projektorok számára).

 

A másik probléma a HDR színvisszaadással van. Igaz, hogy a high end házimozi-projektorok többsége képes a 90%-os, esetleg a 100%-os DCI-P3 színtartomány reprodukálására, de az OLED és QLED televíziók már ezen is túlléptek, és közel kerültek a Rec. 2020 eléréséhez. (Az is igaz, hogy az RGB lézerrel dolgozó nagy moziprojektorok – amelyekből még csak kevés működik a világ mozi-komplexumaiban – ezt már el is érték. Ez azonban abszolút kivétel.)  

 

Így a projektorgyártók – mivel nem akarnak „lemaradni” a HDR megjelenítés lehetőségéről – kénytelenek egyedi mapping (fénysűrűséget leképező) és remapping (színeket leképező) algoritmusokat bevetni, a projektor alapképességeihez igazítva. Ez azonban csak komoly kompromisszumok árán lehetséges, mivel a közép- és belépő kategóriának sem a kontrasztátfogása, sem a színtartománya nem alkalmas a HDR bármely fajtájnak korrekt megjelenítésére. Ez általánosan igaz a TI XPR UHD technológiáját alkalmazó egychipes DLP projektorokra is, noha egyébként figyelemre méltó tulajdonságaik vannak.

 

A H6810BD ugyanebben a cipőben jár: sok erénye mellett a HDR megjelenítés a leggyengébb pontja. A HDR-kompatibilis jelző abban az értelemben elfogadható, hogy a HDR10 jelet (a metaadatokkal) tudja értelmezni, és automatikusan HDR módba kapcsol. A HDR10-hez tartózó „gammát” (PQ EOTF) azonban kénytelen módosítani úgy, hogy háromféle (a képtartalomhoz igazítható) EOTF-et kínál fel, de ezek közül még a Low alsó állásban is jóval a szabványos PQ EOTF fölött fut a mért EOTF, mert enélkül a szűk dinamika következtében a sötét tartomány túl sötét lenne. A Mid és High állásban pedig még inkább a PQ EOTF fölött fut a mért EOTF. A színeket tekintve pedig szóba sem jöhet még a 90%-os P3 tartomány sem, mivel a színgamut valamivel kisebb a Rec.709-nél is (lásd a fenti ábrát és a későbbi kalibrálást).

 

Az előzetes méréseknél a fénysűrűséget szándékosan nagyobbnak (a vetített felületet kisebbnek) választottuk az EOTF eltérésének érzékeltetésére. A szokásos 50-100 nit helyett 250-300 nit mellett végeztük a HDR-hez tartozó PQ EOTF mérését.

 

Felső ábra: a mért EOTF (szürke görbe) és az ennek megfelelő fénysűrűség görbéje a menüből választható Low állásban. Alsó ábra: az EOTF és a hozzá tartozó fénysűrűség menete High állásban

 

A HDR fehéregyensúly kissé a vörös felé van tolódva, ezen lehet javítani a Color Temperature menüpontban. A MoviePro menüpontban pedig a színeken és a bőrtónusokon lehet egy kicsit javítani. Ezen kívül nem sokat tehetünk, a HDR színgamutot és a dinamikát (ezeket a projektor képességei korlátozzák) alapvetően nem tudjuk a HDR10 kívánalmainak megfeleltetni. Az EOTF képtartalomhoz igazodó módosítását három opció közül tudjuk kiválasztani (Low, Mid és High). Végeredményben a projektor tudja fogadni és a leírt korlátokkal megjeleníteni a 4K-UHD HDR jelet, ilyen értelemben „HDR-kompatibilis”.

 

Egy képkocka a Lucy c. film 4K-UHD HDR változatából. A képet a projektor elfogadhatóan „dekódolja”, de a fehérek összeolvadnak (pl. a bal oldali szereplő fehér köpenyén)

 

Full HD 3D

 

A mai DLP projektorok mondhatni kivétel nélkül tudják az aktív szemüveges 3D megjelenítést, a megfelelő szemüveggel. A „megfelelő” itt azt jelenti, hogy az aktív szemüveg szinkronizálása a DLP Link segítségével történik a képkioltási intervallumban. A szemüveg általában opcionális tartozék, mint esetünkben is.

 

Tudnivaló, hogy a bal és a jobb „lencse” váltása ennél a projektornál 120 Hz frekvenciával történik, így a 4K-UHD felbontás 3D-ben nem elérhető, „csupán” Full HD felbontás mellett működik. A H6810BD az összes manapság használt aktív 3D formátumot tudja, ha feltételezzük, hogy videoforrásról és PC-ről is tudunk 3D tartalmat adni a HDMI bemenetre, 1080/24 Hz, 50 Hz, 60 Hz vagy 120 Hz (ez utóbbi PC-ről). A projektor mellé a kipróbáláshoz kapott Acer 3D szemüveg az E4W DLP 3D típusú volt:

 

 

Először egy „top-and-bottom” formátumban készült Blu-ray lemezzel próbáltuk ki a projektor 3D megjelenítését, ami tökéletesen működött:

 

A Nitro Circus egyik kamionos ugrató mutatványának egy képkockája a 3D szemüvegen keresztül lefotózva. Az orrnyereg alatt a szemüveg nélkül 2D-ben különválik a bal és a jobb kép. A képen csak az egyik lencse látható, a valódi 3D kép a bal és a jobb oldali lencsén keresztül látott képekből áll össze  

 

A másik szemléltető képünk a szokásos Frame Package 3D Blu-ray formátumban készült Grand Canyon Adventure c. film egy képkockáját mutatja be:

 

Szintén a 3D szemüvegen keresztül fotózott képkocka, amelyen a szemüveg lencséjén kívül eső területen itt is jól látható a bal és a jobb kép különválása

 

3D-ben tehát a H6810BD jól vizsgázott, ami a DLP projektor, illetve a DMD tükröcskéinek gyors működése miatt gyakorlatilag mentes a bal és a jobb kép „áthallásától”. A projektor nagy fényereje 3D-ben különösen fontos, mivel az aktív 3D-ben kapott fényerő az eredeti fényerőnek 15-18%-a. 

 

A 24 fps kezelése

 

A 3D után ki kell térnünk még arra, hogy a 24 kép/s-os mozi fps-t hogyan tudja kezelni a projektor. A DLP (és egyéb) projektorok között ugyanis akadnak olyanok, amely csak 60 Hz frissítéssel, 3:2 pulldown-nal tudják reprodukálni a 24 fps forrásanyagot. Ekkor fellép a jól ismert judder jelensége (némileg észrevehető szabályos akadozás). Kimutatásának egyszerű, de szellemes módszere az rtings.com-tól származik. Ez abból áll, hogy egy négyzet 6 x 4-es alakzatban 1 másodperc alatt végigfut a képen. Ha erről 1 másodperces expozíciós idővel fotót készítünk, akkor hamar kiderül, hogy a projektor pulldown-nal kezeli a 24 fps képet, vagy pedig helyes kadenciával jeleníti meg.

 

Felső kép: a judder jelenségének szemléltetése, amikor a képkockák felváltva 3-szor, illetve 2-szer jelennek meg, 60 Hz-es frissítés mellett. Alsó kép: a 24 fps helyes megjelenítése PC-ről, ha a projektort a 24 Hz egész számú többszörösére (120 Hz) állítjuk be

 

Tesztelt projektorunk 120 Hz frissítés mellett (PC-ről) tudja judder nélkül megjeleníteni a 24 képkockával készült filmeket.

 

Játék

 

Bár a H6810BD leírása nem utal arra, hogy játékra is használható, megmértük a display lag-et, vagyis a magának a projektornak a bemeneti késleltetését. A DLP projektorok alapvető jellemzője, hogy a kép tetején, közepén és alján ugyanakkora a késleltetés, nem úgy, mint pl. az LCD monitoroknál, ahol a pixelek „sample and hold” működése miatt mindig van a késleltetésnek egy olyan része, amely kb. a frissítési frekvencia fordított értéke (60 Hz frissítésen kb. 16,7 ms), és ez a kép alján mérhető.

 

A DLP projektoroknál pixelszinten nincs „sample and hold”, azonban a megjelenítés előtt a képkockák tárolódnak, és az összes pixel frissítése egyszerre történik, ezért az egy képkockányi információ egyszerre jelenik meg. A képtárolás következménye viszont az egy kockányi késleltetés. Az egyéb járulékos késleltetést pedig a jelfeldolgozó elektronika okozza. A DMD chip tükröcskéinek válaszideje gyakorlatilag nulla, szemben az LCD pixelekkel.

 

A projektor teljes késleltetése a Bodnar-féle módszerrel mérve

 

A kb. 42 ms késleltetés a profi játékosoknak persze már túl hosszú, de közepes szintű vagy alkalmi játékhoz teljesen megfelelő.

 

Kalibrálás a Rec. 709 referenciához

 

Végül meg kellett vizsgálnunk, hogy a HD-re vonatkozó Rec.709 szabványt mennyire közelíti meg a projektor. Utaltunk rá, hogy az előzetes mérések alapján a Standard üzemmódból kiindulva célszerű a projektort kalibrálni.

 

A CalMAN kalibráló szoftverrel ismét megmértük a kalibrálás előtti (pre calibration) értékeket Standard színmódban (2,2-es gamma, Normal lámpamód, Normal színhőmérséklet).

Az alábbi ábrán a szürke minták színegyensúlya (RGB balance) az RGBCMY alap- és másodlagos színek fénysűrűsége, a gamma változása (szürke görbe) és a mért RGBCMYW színpozíciók láthatók (köröcskék). A színes háromszög területe a Rec.709 referenciagamut.

 

A kalibrálás előtt mért adatok. A fehérpont a vörös felé tolódott, és a fehértartományban kevés a kék. A gamma elég jól közelíti a 2,2-es értéket, a luminanciahibák viszonylag nagyok, a mért színpontok nincsenek a helyükön 

 

A kalibrációs folyamaton végigmenve, az Advanced menüpontban az RGB együttfutást – ha nem is teljesen pontosan, de elég jól sikerült beállítani, a fehérpont nagyon kis hibával 6500 K. A luminanciahibák is jóval kisebbek lettek (az előző ábrán -50 az alsó határ, itt viszont -20, azaz más a lépték). Az eleve jó gamma alig változott, de átlagában jobban kisimult. A másodlagos CMY színek luminanciáját, és pozícióját is sikerült kis hibával a helyére húzni. Sajnos az alapszíneken a projektor beépített színkezelő rendszere nem tudott sokat módosítani, kivéve a vöröset.

 

A kalibrálás eredménye. A másodlagos színek színezetét sikerült jól beállítani, ám a gamutot meghatározó alapszínek közül a zöld pozíciója kissé távol van a referenciától, és ezt más színmódokban sem sikerült a referenciához közelebb hozni. A kalibrált színtartomány így kb. a Rec.709 90%-a (fehér háromszög)

 

A kalibrálás az RGB együttfutást és a D65 fehérpontot tekintve sikeres volt, a CMS rendszer azonban nem elég hatékony a színpozíciók és a luminancia kalibrálásához. Egy Home Entertainment kategóriájú projektortól ez még elfogadható. A kalibrált színhőmérséklet 6485 K, az átlagos gamma pont 2,22, és a csak a fehér tartományban van kis kilengése fölfelé és lefelé. A luminanciahibák lényegesen csökkentek.

 

Összegzés

 

A H6810BD egy nagyfényerejű egychipes 4K-UHD DLP projektor. Ez a felbontás a vásznon megjelenő képre értendő (ezt az egypixeles vonalakat tartalmazó mérőábra igazolta), annak ellenére, hogy a fénymodulátor DMD chip fizikai felbontása „csak” Full HD, ami pontosan negyedannyi pixelt jelent, mint az UHD. A „titok” a Texas Instruments XPR pixelshift technológiájában rejlik.

 

A nagy fényerő a szokásosnál nagyobb vászon használatát teszi lehetővé, vagy a szokásos vászonméret mellett nagyobb lehet a fényerő, ami 3D filmek nézésekor jöhet különösen jól. 3D-ben ugyanis a fényerő tetemesen csökken, de még mindig elég a jó 3D élményhez. Viszonylag nagy környezeti fény mellett ugyancsak előny a nagyobb fényerő. Ha kontrasztos képet szeretnénk, akkor aktiválni kell a Dynamic lámpamódot, noha a gyors leszabályozás együtt jár az észrevehetőséggel, a lassú szabályozás pedig késve követi a képtartalom (az átlagos bevilágítottság) gyors változásait. Normal lámpamódban viszont a kontrasztarány nem kielégítő.

 

Ami a HDR-t illeti, az Acer megkísérelte a lehetetlent, és a PQ EOTF (HDR10 „gamma”) háromféle – a szabványostól eltérő – módosításával megpróbált jó HDR10-es képet előállítani. Az algoritmus nem is sikerült rosszul, de a HDR követelményeihez képest kis színtartomány és kis dinamika miatt nem tudott csodát művelni. Ezt egyébként ebben a kategóriában más gyártók sem tudják produkálni, ugyanis, mint fentebb részletesen kifejtettük, a HDR szabványokat a projektoroknál kb. tízszer nagyobb fénysűrűséget adó és hatalmas színtartományú síkpanelekre találták ki, így csakis erős vagy kevésbé erős kompromisszumokkal lehet megközelíteni a HDR reprodukciót.

 

A projektort az Acer magyarországi kereskedelmi képviseletétől kaptuk meg tesztelésre. Jelenlegi bruttó fogyasztói ára 380.000 és 450.000 forint között van.

 

Értékelés

 

Ami tetszett

• A szolgáltatásaihoz képest kis méret és súly
• 4K-UHD felbontás a vetítési felületen
• Nagy fényerő
• Kiváló 3D kép aktív DLP Link szemüveggel
• 10-bites jelfeldolgozás
• Sokféle csatlakoztathatóság
• Középszintű játékhoz elfogadható késleltetés 

 

Ami kevésbé tetszett

• A HDR korrekt reprodukálásához nincsenek meg a feltételek
• Nem dinamikus lámpaszabályozás esetében alacsony kontraszt
• A színtartomány jobban közelíthetne a Rec.709 szabványhoz

 

N. Á.