Optoma HD50

 

2015. április

 

Miként a belépő kategóriájú vagy annak felső határát súroló projektorokat is kínáló több más cég, az utóbbi időben az Optoma is a „szórakoztató” vagy „mindenes” vetítők felé tolta el a választékot. A HD50-es modellel azonban a jelek szerint a hangsúly ismét a korrekt házimozi-projektor felé mozdult el. Kíváncsian vettük elő a „nagyítónkat”, hogy meggyőződjünk a HD50-es képességeiről.

 

A bevezetőben mondottak nem jelentik azt, hogy az Optoma ezzel a típussal egy kizárólag és dedikáltan házimozizásra való készüléket akart volna piacra hozni, hiszen a képi üzemmódok között megtaláljuk a Game, a Bright és a Vivid módot is (az utóbbiak egy prezentációhoz jól megfelelnek), azonban jónéhány jellemző és szolgáltatás – Dynamic Black, PureEngine, de főleg a fejlett színmenedzselő és szürkeskála-beállító rendszer, a gamma-szabályozási lehetőségek, a függőleges lens shift stb. – világosan mutatják, hogy a cég nem titkolt célja elsődlegesen egy jó házimozi vetítő kifejlesztése volt. A szokásos DLP Link 3D mellett a VESA 3D vetítés is lehetséges egy külön 3D infra szinkronjeladó csatlakoztatásával a projektorhoz, és persze a megfelelő aktív szemüveggel.

 

Küllem, csatlakozófelület, főbb jellemzők

 

A HD50 elegáns fehér dobozt kapott (én fekete változatban is szívesen látnám), és talán a magassági mérete is nagyobb a szokásosnál, ami a kellőképpen nagy, és függőlegesen tologatható objektívnek tudható be, azonban összességében egy kis méretű és könnyű gépről van szó. A mérete 124 x 286 x 265 mm, a súlya pedig csupán 2,7 kg.

 

 

A (magától értetődően) Full HD natív felbontású vetítő tetemes, 2200 ANSI lumen fényerőt és 50000:1 dinamikus kontrasztot ígér, persze tudjuk, hogy ezek maximális értékek, beállítás után szerényebb adatokkal is meg leszünk elégedve.

Az elhelyezési rugalmasság viszont nem függ a kalibrációtól, ezen a téren rögtön megítélhetők a kedvező lehetőségek: az 1,5x-es optikai zoom, ebből következően a vetítési arány széles tartománya (1,39 – 2,09:1), és a +9%/-5% függőleges objektívmozgatás egy forgatógombbal.

A távvezérlőt az Optoma nem zsúfolta tele fölösleges gombokkal, viszont a kívánt bemenet, a kívánt formátum és a képi üzemmódválasztó (Cinema, Reference, Vivid, Bright, Game, 3D, User) közvetlenül elérhető, továbbá mindazon gombok megtalálhatók, amelyekkel a kalibráció során szükséges elemek elérhetők (Brightness, Contrast, Gamma, Color Temp, CMS). A 3D formátumválasztás és a 2D/3D mélységállítás szintén hozzáférhetők a távvezérlőről.

 

 

A projektor csatlakozófelülete némi extrával dúsítva követi a manapság szokásos trendet: 2 db HDMI port, VGA be, komponens videó (3 RCA), kompozit videó (RCA) bemenetek, mini-USB szervizport, RS232 vezérlőport – és most jönnek az extrák: 3D szink. kimenet a infrás szinkronjeladó csatlakoztatásához (az aktív, nem-DLP Link 3D szemüveg számára), egy USB tápkimenet a 3D szemüveg töltéséhez, végül a 12 V-os triggerkimenet.

 

 

Mint a fentiekből kiderült, a DLP projektoroknál kötelező DLP Link 3D mellett, az opcionális infra szinkronjeladóval és az Optoma ZF2100-as 3D aktív szemüvegével a HD50 a VESA 3D-t is tudja, ezt ki is tudtuk próbálni a projektorhoz külön megkapott kiegészítőkkel.

 

 

A HD50-hez opcionálisan bszerezhető Optoma ZF2100-as aktív szemüveg és a projektorhoz csatlakoztatható szinkronjeladó

 

Beüzemelés

 

Mint a fentiek alapján várható volt, a HD50 könnyedén pozícionálható a nagy zoomnak és a vertikális objektívmozgatásnak köszönhetően. Szokás szerint a HDMI bemeneteket használtuk a digitális képforrás, illetve a kalibrációs szoftvert futtató és a színmérő műszert fogadó laptop csatlakoztatásához.

 

A pontos geometria, képméret stb. pillanatok alatt beállítható. A nagyméretű objektív szép rajzolatú éles képet ad, a vetített felület középső 90%-ában hibátlan a képet, csak az objektív szélei felé jelenik meg némi aberráció, egészen közelről nézve.

 

 

A Menu gombot megnyomva megjelenik a készülék OSD menürendszere, amely a kép közepére vagy bármelyik sarokba pozícionálható (ez jól jön a kalibráláskor). Természetesen az alapstruktúra hasonló az Optoma többi hasonló projektorához, de vannak nem jelentéktelen eltérések, amelyek az „Advanced” almenükben érhetők tetten. Képünk az IMAGE első almenüt mutatja, amelyben a szokásos kezelőszervek találhatók. Ezek közül beállításainkhoz a Brightness és a Contrast szabályzókon kívül az Advanced pontban feltáruló lehetőségek sokasága volt a segítségünkre. Mivel korrekt CMS rendszere van a projektornak, a Color és a Tint szabályzókra nem volt szükség.

 

 

A legkellemesebb meglepetést a CMS (színmenedzselő rendszer) színtartomány beállító almenüje okozta, ugyanis a szokásossal ellentétben itt az alapszínpontokat nem a Hue/Saturation állítgatásával, hanem az x és y színkoordináták közvetlen változtatásával lehetett a helyükre tologatni. A megfelelő fénysűrűség a Brightness szabályzóval állítható be.

 

A HD50 CMS rendszere (a kiválasztott színtér a HDTV, azaz a Rec. 709 szerinti). Mind a három elsődleges és a három másodlagos alapszín hatásosan tologatható a helyes irányokba, méghozzá közvetlenül az x és y színkoordináták változtatásával. Az alapszínek fénysűrűsége is függetlenül szabályozható. Ezzel az eljárással nagyon jó pontossággal megközelíthetők a helyes (referencia) értékek

 

Ugyancsak meglepetést okozott a gamma négyféle gyári presete, ezeken belül a további állíthatóság 1,8 és 2,6 között, és a gammagörbe kezdőpontjának tologathatósága. A későbbiekben bebizonyosodott, hogy azért a 10%-onként növekvő meghajtó jelhez még így sem lehet az aktuális gamma értékeket pontosan beállítani. Ettől függetlenül a kalibrálás után a gamma csak a tartomány alsó és felső végén tért el jelentősen a referenciától.

 

Próbálgatás, mérés

 

Néhány ismert Blu-ray lemez nézegetésével kipróbáltam a gyári beállításokat, nevezetesen a Cinema és a Reference preseteket, mert a többi természetesen eleve nem mozizásra szolgál. Mindkét módot Eco beállításban használtam, és Cinema módban kíváncsi voltam a Dynamic Black hatására, így azt első nekifutásra bekapcsolva hagytam (Reference módban ez alapból ki van kapcsolva).

 

Sajnos egyik gyári beállítással sem voltam elégedett, de annyi megállapítható volt, hogy a Reference közelebb van ahhoz, amit szeretnék látni. Nekiláttam a mérésnek, hogy igazoljam vagy cáfoljam a szubjektív benyomásaimat. Valóban, a Reference mód sok mindenben barátságos értékeket mutatott (kivéve a fehérpont zöldbe tolódását), szemben a Cinema móddal, ahol a gamma (bekapcsolt Dynamic Black mellett) hektikusan ugrándozott, igaz, hogy a D.B.-et kikapcsolva megszelídült, viszont a kontraszt visszaesett. A nagyobb gond azonban a színgamuttal volt, amely sokkal jobban eltért a referenciától, mint Reference módban. Ez utóbbi a következő mérési eredményeket produkálta:

 

A gyári Reference üzemmód nem áll túl messze a kívánatostól (a színháromszög egy kissé jobbra csavarodott), de a fehérpont, a majdnem jó színhőmérséklet érték ellenére a zöld tartományba van eltolódva, ami némileg elszínezi a szürkeskálát. A luminanciaértékek elég nagy kilengéseket mutatnak

 

Mivel a Reference képi mód sem volt elég közel a kényelmes kalibrációhoz, úgy döntöttem, hogy néhány alapérték beállítása után inkább a User módban végzem el a teljes kalibrálást (amelynek default beállítása egyébként a Reference móddal kellene egyeznie).

Legelőször a fehérszintet és a feketeszintet hangoltam a 16 - 235 kódtartományra, a Dynamic Black-et a tapasztaltak miatt kikapcsoltam, a különféle élességjavító és „színerősséget” javító opciókat szintén kikapcsoltam, a lámpamódot Eco-ba kapcsoltam, a színhőmérsékletet D65-re állítottam. Ezután elvégeztem egy előkalibrációs méréssorozatot (gamma, szürkeskála, színtartomány, alapszínek fénysűrűsége).

 

Végpontozás és néhány alapvető finomítás után a mérések ezt a képet mutatták. A színháromszög már kevésbé van elcsavarodva, a színhőmérséklet is majdnem jó (kicsit kevés vörössel), a gamma maradt nagyjából ugyanolyan (elég egyenletes, értéke 2,21), a luminanciahibák pedig kisebbek, de még mindig nem elég kicsik

 

Az eredmény meglepően jó volt (még a tényleges szürkeskála- és színkalibráció előtt), így komoly remény volt rá, hogy az RGB együttfutás és a CMS lehető legpontosabb hangolásával sikerül egy valóban az optimálist nagyon jól megközelítő eredményt elérni. Természetesen ezután hosszadalmas „játszadozás” kezdődött a Color Settings menüpontbeli almenükben, de úgy tűnik, érdemes volt az időt rászánni.

 

Ez a kép mutatja User módban a színkalibráció előtti állapotokat a hat alapszínre, mindegyiknél feltüntetve az x és y színkoordináta, valamint a luminancia eltérését a célértékektől, amelyeket a vízszintes középső vonal jelez. Jobbra ugyanaz a színdiagram látható, mint az előző képen, csak a háromszögek nincsenek bejelölve

 

Ilyen közelítést sikerült elérni a három jellemző (x, y, Y) tologatásával. A színezetet illetően csak az zöldnél maradt pici hiba

 

A kalibráció végső eredményét a következő összefoglaló ábra mutatja:

 

User üzemmódban, az összes kalibrálási lehetőséget igénybe véve a színpontokat nagy pontossággal a helyükre tudtam tolni. Az RGB együttfutás és a színhőmérséklet szintén példásan pontos (a 0%-hoz tartozó érték mérési pontatlanságból ered). A gamma nem sokat változott, de a két szélső tartományt leszámítva eleve jó volt, és az eltérés nem jelentős. Az átlag pontosan a 2,22-es célérték. A luminanciahibák ugyancsak jócskán a hibahatár alatt vannak

 

A teljesség kedvéért bemutatjuk a 75%-os, 50%-os és 25%-os szaturációértékek mellett mért, az alapszíneknek megfelelő pontok elhelyezkedését is a színdiagramon:

 

Már az „Advanced calibration” mérési sorozatának része az egyre csökkenő telítettségeken mért, az alapszíneknek megfelelő színpontok helyzete a színdiagramon. Ez az ábra kimutatja azokat a hibákat is, amelyek a színháromszög belsejében jelentkeznek a fő színek esetében. Kicsi eltérések mind a hat színnél megjelennek, talán a zöldnél jelentkeznek észrevehetőbb színezetkülönbségek a különböző telítettség-értékeknél, a belső telítettségértékek pedig a sárgánál kicsit kisebbek, a kéknél kicsit nagyobbak a referenciaértékeknél. Következtetés: a 100%-os színháromszög pontos beállítása a referenciára nem jelenti automatikusan a belső színpontok tökéletes pontosságát. Ez a fajta tökéletesség azonban csak a felső-középkategóriájú és a high end házimozi-projektoroktól várható el     

 

2D, 3D vetítés

 

A kalibrált állapotban újra megnézett filmrészletek bizonyították a HD50 kivételesen „filmszerű” vetítési képességeit, a bőrszínek, a sötét tónusok részletessége, a képi dinamika a középtartományban stb. tökéletesen a helyükön voltak, egyedül az 1330:1 körüli on/off kontraszt hagyott maga után kívánnivalót. A 2000:1 alatti kontrasztarány az egychipes DLP projektorok ismert problémája, a jelek szerint nemigen várható előrelépés ezen a téren. A Dynamic Black bekapcsolásával a kontrasztarány azonnal felugrott 4750:1-re, ami önmagában kiváló eredmény, azonban a kép filmszerűségét inkább negatívan befolyásolta.

 

3D-ben is megnéztem néhány filmjelenetet, a mélységérzet természetes volt, a ghosting szinte észrevehetetlen, a (nem DLP Link) szemüveg szintén jól teljesített, bár az LCD „lencsék” csillapítása elég nagynak tűnt, de ezt valószínűleg nagyon nehéz egy küszöb alá leszorítani. Minden esetre a projektor nagy 2D fényereje (3D módban csak a lehető legnagyobb fényerejű üzemben dolgozik a gép, beavatkozási lehetőség nincs) így is tökéletesen kielégítő 3D fényerőt adott egy 2 m széles vásznon.

 

Szemüvegen keresztül lefotózott kép egy 3D filmből úgy, hogy a kép szemüvegen kívüli része is látszik. Érzékelhető a nagy fényerőkülönbség – ami természetes

 

Összegzés

 

Az Optoma egy igazán szerethető, és az árához képest kiemelkedően jó házimozi-projektort alkotott a HD50-essel. A piac értékítéletét is tükrözi, hogy az április elejei bruttó 412.000 Ft körüli átlagár április közepén kb. 435.000 Ft-ra emelkedett, és ezt stabilan tartja. Ez az ár természetesen magasabb, mint a belépő kategória 250-300.000 Ft-os ára (ezek amúgy is inkább „mindenes” és nem házimozi-projektorok), ámde a nagyjából hasonló szolgáltatásokat és minőséget nyújtó más típusok az 5-600.000 forintos ársávban vannak, és nem biztos, hogy a színmenedzselés ennyire korrekt, mint ennél a vetítőnél.

Az egychipes DLP projektoroknál szinte elmaradhatatlan szivárványozás a HD50-esnél megvan, de csak minimális mértékben észlelhető (már annak, aki érzékeny erre). A játékosok számára fontos input lag (késleltetés) nagyobb, mint kellene, úgyhogy nekik inkább a játékhoz kiváló Optoma GT1080-ast javasoljuk. Prezentációra természetesen alkalmas a projektor, köszönhetően a nagy fényerejének, azonban egy ilyen vetítőt „luxus” lenne erre használni.    

3D-ben is jól teljesít a HD50, ami DLP vetítő létére el is várható, az opcionális infrás aktív szemüveggel (és jeladóval) pedig még kissé jobb minőséget is kaphatunk, mint az eleve meglévő DLP Link 3D-vel (persze ez is szemüvegfüggő).

Egyszóval az ár/használati érték arányt tekintve egy kiemelkedően jó Optoma vetítővel találkoztunk. Kár, hogy a natív feketeszintet nem sikerült lejjebb szorítani a gyártónak, mert ellenkező esetben akár másfélszer ennyit is kérhetnének érte a kereskedők.

A HD50-est a teszt idejére az LSK Hungária Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.

 

Értékelés

 

Ami tetszett:

- Csaknem tökéletes színmenedzselő rendszer

- Szép rajzolatú, tiszta, filmszerű kép

- Ebben a kategóriában ritka objektívmozgatási lehetőség (lens shift)

- 1,5x-es optikai zoom

- Korrekt jelfeldolgozás (kivéve a váltott soros 2:2 kadenciát)

- Nagy fényerő 2D-ben, ill. elegendő fényerő 3D-ben

- Kétféle 3D opció (DLP Link és VESA 3D), mindkettő jó minőségű

 

Ami kevésbé tetszett:

- Az egyéb, kiváló jellemzőkhöz viszonyítva alacsony natív on/off kontraszt

- Game üzemmódban nagy input lag

- A menüváltás kissé lomha, ami olykor akaratlanul kiváltja a navigációs gombok továbbnyomását

 

Főbb gyári adatok

 

Technológia: 1-chipes DLP

Natív felbontás: Full HD

Kontrasztarány (dinamikus): 50000:1

Fényerő: 2200 ANSI lumen

Lens shift: +9%, -5% függőleges

Optikai zoom: 1,5x

Vetítési arány: 1,39 - 2,09:1

Lámpa élettartama 3500/5000 óra (Normal/Eco)

Működési zaj: 29 dB

Méret: 124 x 286 x 265 mm

Tömeg: 2,7 kg

 

NÁ