BenQ W2700

 

2019. június

 

A Texas Instruments 0,47”-es és 0,66”-es DLP chipje több gyártó, köztük a BenQ számára lehetővé tették 4K-UHD képelőállítását a vásznon, annak ellenére, hogy az előbbi chip natív felbontása Full HD, az utóbbié pedig „fél-4K”, azaz kb. 4,15 millió pixel. Az XPR néven ismert megoldás ugyanis a részeire bontott 4K-UHD képet nagyon gyorsan mechanikusan tologatja az idő függvényben, így szemünk „lassúságát” kihasználva meg tudja jeleníteni a 4K-UHD képet. A W2700 az előd W1700„első fecske”  utódának tekinthető, amely komoly továbbfejlesztésen esett át.

 

A két legfontosabb fejlesztés közül az egyik maga a DMD chip és a közvetlenül hozzá tartozó egységek, amelyen a TI jelentősen finomított, a másik pedig az új processzor, amely a jelfeldolgozásban jeleskedik. Ez a projektor, akárcsak elődje, a belépő 4K-UHD HDR kategóriába tartozik, úgyhogy a jellemzőit is ennek megfelelően kell értékelnünk. A W2700 (amerikai típusjele HT3550) néhány más fontos újdonságot is tartalmaz elődjéhez képest, ezeket az alábbiakban fogjuk megismerni. A W1700-as részletes tesztje oldalunkon olvasható.

 

Főbb gyári adatok

• Technológia: TI 1-chipes DLP, 4K-UHD
• Fénymodulátor: 0,47”-es DMD chip
• A chip natív felbontása: 2716 x 1528 pixel
• A kép felbontása a vásznon: 3840 x 2160 pixel (az XPR pixel shift módszerrel)
• Jelfeldolgozás: 10-bites
• Fényerő: 2000 lumen
• Fényforrás: 245 W-os UHP lámpa
• Lámpa élettartama: 4000/10.000/15.000 óra (normal/Economic/SmartEco)
• Zoomátfogás: 1,3 x-os
• Vetítési arány 1,13 – 1-47
• Lens shift: 10% függőlegesen
• Trapézkorrekció: ±30 fok függőlegesen
• Zoom- és élességállítás: kézi
• Beépített hangszóró: 2 x 5 W
• Méretek: 380 x 263 x 127 mm
• Tömeg: 4,2 kg

 

Küllem, építési minőség, beállítás, kezelés

 

Elődjéhez hasonlóan a W2700 kellemes benyomást kelt a sötét előlapjával, ezen felül az objektívnyílás alsó részére került egy 4K HDR feliratú lapocska, feltehetően az állvány vagy asztal síkjáról az objektívbe visszaverődő fények csökkentésére.

Felül találhatók a kézi kezelőgombok (ha a távvezérlő esetleg elkallódna), továbbá egy csúszófedél alatt az élesség, a zoom gyűrűi és a lens shift állítógombja.

A lens shift ugyan nem túl nagy, de ebben a kategóriában nemigen szoktak objektívtologatást használni (általános a fix offset). DLP létére a projektor zoomja kielégítően nagy, az 1,3x-os átfogással. A vetítési arányt nézve inkább a short throw osztályba sorolható a gép, hiszen a zoom wide állásában alig több mint 2 méterről vetít 2 méter széles képet.

A távvezérlő mérete éppen kézre álló (nem túl kicsi), és kivilágítható, ami sötétben kifejezetten jól jön. Rengeteg funkció elérhető róla, anélkül, hogy a menübe be kéne lépnünk (trapézkorrekció, hangerő-szabályzás és némítás, képi és hangi mód választása, fényerő, kontraszt, színhőmérséklet, élesség, gamma stb.) ez szintén a javára írható. A négyirányú navigációs gomb kicsit kemény nyomogatást igényel, ezt lehetett volna némileg puhítani.

A csatlakozófelület gazdagnak mondható, hiszen a 2 db HDMI 2.0-ás bemeneten kívül található rajta egy USB 3.0 port, amely egyrészt médialejátszásra, másrészt firmware-frissítésre használható. Egy további USB port 5 V/2,5 A tápteljesítményt tud kiadni. Nem hiányozhat a kötelező RS-232 vezérlőport sem, és van egy mini-USB szervizport is a projektoron. A sort folytatva: van 12 V-os triggercsatlakozó, analóg audiokimenet és…egy digitális SPDIF audiokimenet is az igényes hangrendszert használók számára.

Bekapcsolás után megjelenik a bemenetválasztó menü. A két HDMI bemeneten kívül az USB-s médialejátszást is választhatjuk:

Az új funkciók egy részét (a W1700-hoz képest) az OSD menüből érthetjük meg. Az első almenü (Picture) ugyanazt a képet mutatja, de a Picture Mode-ban a gyári presetek száma kevesebb (lásd a  W1700 tesztjét), ugyanakkor megjelenik egy új beállítás, a D.Cinema, amellyel egyre gyakrabban találkozunk a kijelzőkben (a DCI-P3 színteret közelítő beállítás). A hagyományos Full HD kalibráláshoz (Rec.709) természetesen a Cinema módból fogunk kiindulni. User módból ezúttal egy van (kettő helyett), erre a memóriahelyre egyedi beállítást tehetünk. Az Advanced menüpontban pedig megjelenik a Dynamic Iris új funkció, amely elődje kontrasztját hivatott növelni.

A színhőmérséklet lépésenkénti, illetve alapszínenkénti kétpontos beállítása a szokásos módon lehetséges (Color Temperature), továbbá a Color Management (3-3 paraméter állítása RGBCMY színekre) elengedhetetlen a kalibráláshoz. A Cinema Master pontban ki-ki az ízlésének megfelelően állíthat négyféle jellemzőt. Talán a legfontosabb ezek közül a Pixel Enhancer 4K, amellyel a nem-4K források minőségét javíthatjuk.

A Light Mode pontban háromféle beállítás közül választhatunk. Méretesebb képhez a legjobb a Normal állás, tekitve, hogy a működési zaj nem különösebben nagy ebben a módban. Ha spórolni akarunk a lámpával, használhatjuk az Economic (10.000 óra) vagy a SmartEco (15.000 óra) módot, persze ekkor számolnunk kell a fényerő csökkenésével.

A W2700 természetesen a 3D formátumok vetítésére is alkalmas a  DLP Link használatával, azzal a korlátozással, hogy ez csak Full HD-ben lehetséges, UHD-ben nem.

A HDR-t (amelyre még külön visszatérünk) a W2700 automatikusan felismeri – feltéve, hogy a HDR pontban az Auto opciót állítjuk be, egyébként pedig kikapcsolható (Off) –, ide értve a HDR10-es és a HLG formátumot. Az éppen vetített HDR film optimális beállításához a HDR aktiválásához az Advanced pontban megjelenik a HDR Brightness (egyébként kiszürkített) menüpont, és itt -2 és +2 között öt fokozatban állathatjuk a nekünk legjobban tetsző HDR képet. Ez ugyanígy működött a W1700-nál is, csak a továbbfejlesztett chip és processzor (továbbá a jobb HDR feldolgozó algoritmus) jobb eredményt produkál.

 

Fényerő, kontraszt

A gyári beállítások mindegyikén alapból be van kapcsolva mind a Dynamic Iris, mind a a Brilliant Color, kivéve a D.Cinema módot, ahol az utóbbi ki van kapcsolva. D.Cinema módba váltva egyébként egy diszkrét kattanást is hallunk a projektor belsejéből, ami a szűrők (színkerék) váltására utal, hiszen szemmel láthatóan más szűrőket (RGBWGB) használ az sRGB szűrők helyett, ami a kontrasztarányban is megmutatkozik. A színek D.Cinema módban szebbek lesznek, ugyanakkor a fényerő és a kontraszt csökkenni fog.

(kép: BenQ)

Természetesen ennél a projektornál is a Bright mód a legerősebb, ami esetleg prezentációhoz használható, de erősen zöld elszíneződésű, mert a nagy fényerő érdekében a fehérpont a zöldbe van eltolva. Mi a vizsgált példánynál 1670 lument mértünk, viszont a kontrasztarány itt volt a legnagyobb, 2715:1, ami szép teljesítmény egy egychipes DLP vetítőtől. Vivid TV módban elfogadható a színvilág, a színek kissé élénkebbek a kelleténél, a fényerő 766 lumen. A kontraszt ez esetben 1592:1, A mozizáshoz jobban használható Cinema módban érdekes módban 854 lumen a fényerő (viszonylag nagy felületet vetíthetünk meg vele), a kontraszt pedig 1826:1. Csupán a D.Cinema módban esik le a kontraszt 591:1-re, 494 lumen fényerő mellett. Cinema módban is meglehetősen jó színvilágot kapunk, bár a kalibráció során ezen lehet még javítani.

(kép: BenQ)

Ne felejtsük el azonban, hogy a fenti adatokat bekapcsolt Dynamic Iris mellett mértük, sőt egy üzemmódot kivéve a Brilliant Color is be volt kapcsolva (vagyis a gyári beállításokat megtartva), és ezek a funkciók meglehetősen befolyásolják a gamma és az RGB együttfutás értékét. A Dynamic Iris és a Brilliant Color kézi kikapcsolása pl. Cinema módban a pontos kalibrációhoz szükséges. Más kérdés, hogy a szubjektív kontraszt és fényerő javításához szükséges és érdemes lehet e funkciók aktiválása.

A mért kontraszt Cinema módban a két fenti funkció aktiválásával, illetve deaktiválásával a következőképpen alakul:

A kontrasztarány Cinema módban: 1) bekapcsolt Dynamic Iris és Brilliant Color mellett (bal oldali kép), 2) bekapcsolt Dynamic Iris és kikapcsolt Brilliant Color mellett (középső kép), és mindkét funkció kikapcsolt állapotában (jobb oldali kép)

A Cinema és a D.Cinema kalibrálása

Mind a két színmódban kikapcsolt Dynamic Iris-szel és Brilliant Colorral (D.Cinema-ban amúgy sincs Brilliant Color) végeztük a kalibrációt, noha ezek a funkciók szubjektíve komoly mértékben tudják javítani a képi élményt (nem feltétlenül egyszerre használva). Ezek a funkciók ugyanis nagy mértékben torzíthatják a fehéregyensúly (RGB együttfutás) és a gamma menetét. Ezt azért bocsátjuk előre, mert az on/off kontraszt – ezzel a módszerrel mérve – meglehetősen alacsonyra csökken. Konkrét filmek nézésekor azonban a Dynamic Iris (D.Cinema módban), illetve a Dynamic Iris és/vagy a Brilliant Color látványos kontrasztnövekedést hoz.

Először végigvezetjük olvasóinkat az sRGB színtér kalibrálásán, amelyet elvileg 100%-ban, gyakorlatilag 96%-ban tud a projektor (észlelhető különbség gyakorlatilag nincs). A kalibráció előtti resetelt Cinema mód mért értékei itt láthatók:

Kalibráció előtti állapot. Az alsó tartományban a vörös, a felsőben a kék dominál. A zöld folyamatosan csökken, aminek következménye a gamma növekedése. A fehérpont némileg kékes, az alapszínek kissé pontatlanok

A következő lépés a szürkeskálával (a színegyensúllyal) és a gammával való „játszadozás”.

Itt a kétpontos mérés nem vezetett eredményre, négy-öt ponton be kellett avatkozni a szürkeskála menetébe a projektor Color Temperature Gain és Offset kezelőszerveivel. Végül a színhőmérséklet 6512 K, az átlagos gamma pedig 2,21 lett. A célérték 2,2, de a projektor menüjében 2,5-ös értéket kellett beállítani, hogy 2,2-höz közel álló gammát kapjunk

Az alapszínek és a másodlagos színek pozíciójának beállításához be kellett vetni a Color Management lehetőségeit, ahol mind a hat szín esetében változtatható a színezet, a telítettség és a fénysűrűség is. Az eredmény itt látható:

A határoló színeket a zöld-cián vonalat kivéve nagy pontossággal sikerült a helyükre húzni. Az sRGB lefedettség kb 96%-os. A bal oldalon látható, hogy a színhibák az észlelési határig csökkentek

A háromszögön belüli színek vizsgálata felfedi a projektorok telítetlenebb színeinek eltéréseit a szabványostól. A vizsgálatot elvégeztük a ColorChecker Video színpontokra, feltételezve, hogy főleg mozgóképet vetítünk a W2700-assal.

A belső színpontok pozíciói kevéssé térnek el a szabványos telítetlen színpontoktól, az eredmény eléggé jónak mondható

Végül elvégeztük a kalibráció utáni ellenőrző mérést – ez az sRGB-hez kalibrált állapotot mutatja

Az RGB együttfutás, ha nem is tökéletes, de az alsó tartományt kivéve kiegyenlítettnek mondható. Ebben a beállításban némi áldozatot kellett hozni a gyakorlatilag egyforma, 2,2-es gamma érdekében. A színpontok szemmel láthatóan nagyon jó sRGB pozícióba kerültek. A vörösben jelentkező dE színeltérés oka az, hogy a pontos kromatikus pozíció beállítása együtt járt a luminancia megnövekedésével. A CMS jól vizsgázott az sRGB kalibrálásakor

A D.Cinema beállításának részletezésével nem akarjuk fárasztani az olvasót. Nehezebb dolgunk volt, mint az sRGB beállítással, mert a projektor natív színtere jóval kisebb a szabványos DCI-P3-nál. A kalibrálatlan állapot sokkal távolabb áll az ideálistól, mint az sRGB esetében. Az átlagos hiba dE = 14,1, az átlagos színhőmérséklet 10474 K, a gamma (a menüben előzetesen szintén 2,5-re állítva) 2,26-os, a kalibrálatlan kontraszt 976:1. Kalibrálással a szürkeskálát sikerült egyensúlyba hozni, kivéve a skála utolsó 15%-át. Az átlagos színhőmérséklet 6516 K, az átlagos gamma 2,24.

A színpozíciók kalibrálása szükségképpen szintén kompromisszumos, hiszen a DCI-P3 lefedettsége kalibrálás után 84,2%-ra adódott. Kétségtelen, hogy ez már megközelíti a HDR-hez igényelt 90%-ot, de nem éri el. A színpontok iránya (a színezet) azonban helyes, így várhatóan a belső színek sem nagyon térnek el a szükségestől.

 

HDR10 és HLG

Mint láttuk, hagyományos Full HD (Rec.709) színtérben és SDR dinamikával a W2700 kiválóan teljesít. A 4K-UHD felbontás, a HDR (esetünkben a HDR10 vagy a HLG) és a színtartomány nagysága (WCG = széles színtartomány) szorosan összekapcsolódik, és együttesen próbálják meg látványosan javítani a nézési élményt.

A felbontással a W2700-nál nincs baj, a Texas XPR technológiája az 1-chipes DLP projektorokban elég jól megközelíti a natív 4K-UHD felbontást, vagyis amikor nem időosztásos alapon, hanem egyidőben kerül a 4K-UHD kép a vászonra. A dinamikatartomány (egyidejű) kontrasztátfogás problematikáját már több alkalommal részleteztük a projektorok esetében. Sajnos a mai projektortechnológiák nem alkalmasak annak az egyidejű kontraszt-követelménynek a teljesítésére, amelyet a HDR kidolgozói megálmodtak, sőt ez még az LCD síkpanelek esetében is így van. A kívánt dinamikát csakis emisszív (önálló fénykibocsátású) síkpanelekkel lehet elérni (pl. OLED panelekkel, de pl. a fénysűrűség maximuma ott is korlátozott). A projektoroknál tehát a HDR dinamika csak valamelyest megközelíthető, illetve agyafúrt algoritmusokkal a szubjektív hatás javítható.

Ami a színteret (színtartományt) illeti, a megcélzott Rec.2020-as színtér semmilyen három alapszínű kijelzővel nem érhető el, kivéve az óriásmozikba szánt RGB lézerprojektorokat. A stúdiómunkákra használt kijelzőkre ezért 100%-os DCI-P3 színtartományt írtak elő, az otthonokban vagy egyéb helyeken használt kijelzőkre pedig 90%-os DCI-P3 színteret. Egyes korszerű síkpanelek, mint az OLED vagy a QD-LED háttérvilágítású LCD panelek megközelíthetik a Rec.2020 színteret (amely még mindig messze van az emberi színlátás teljes tartományától.

Valójában az a helyzet állt elő, hogy a HDR két komponense (maga a nagy dinamikatartomány és a széles színtér) közül lassan a széles színtér legalább olyan fontos lett, mint a dinamika, és ha a forrásanyag is széles színtérben készült, akkor valóban kaphatunk egy lényegesen kellemesebb nézési élményt, mint a hagyományos rendszerben. A HDR10 és a HLG közötti különbség részletezésébe itt nem mennénk bele (a HDR10 az „abszolút” PQ EOTF „gammát” használja, és értelmezéséhez ún. metaadatok szükségesek, az inkább a műsorszórásban alkalmazott HLG-nél nem kellenek metaadatok, és eleve kompatibilis a hagyományos SDR rendszerrel).

Mindenesetre próbaképpen több 4K-UHD HDR filmet, illetve demo anyagot lefuttatunk a W2700-assal, és az eredményeket lefotózni (ami természetes nem adja vissza, legfeljebb érzékelteti a valóságos viszonyokat. Nézzük először a HDR10-est!

A HDR10-es 4K-UHD Lone Survivor egyik jellegzetes képkockája, amely meglehetősen jól megmutatja a világos tartomány (felhők) részleteit

A Sony közismert Camp című HDR10 4K-UHD demójának egy képkockája a W2700-assal kivetítve. Mind a sötét, mind a világos árnyalatok jobban megkülönböztethetők, mint egy szokásos SDR filmen (1-chipes DLP projektorral vetítve)

A HDR10 és a HLG reprodukálásának összehasonlításához ugyanannak az LG HDR demo anyagnak a kétféle változatát használtuk fel (LG Cymatic Jazz 4K):

A két felső kép HDR10-ben készült (mp4), és a reprodukció is ezt célozza meg. Az Alsó képek HDR formátuma viszont HLG kódolású (műholdról sugárzott teststream.ts). A HLG kép világosabb, és több részlet különböztethető meg rajta, mivel a HLG „gamma” a hagyományos gamma egyfajta „meghosszabbítása”, persze más paraméterekkel. Az eltérést egyrészt a „gamma” függvény eltérése okozza, de csak azért, mert a projektorok nem tudják megfelelően lekövetni a HDR10 PQ EOTF függvényt, vagy legalábbis csak elég alacsony határig képesek erre

Összegzés

A BenQ W2700 több kisebb innovációból „rakja össze” a viszonylag tetemes innovációt a W1700-hoz képest. Sorolhatjuk a továbbfejlesztett és nagyobb méretű chipet, a jobb videoprocesszort, a kidolgozottabb HDR algoritmust, a nagyobb zoomot, lens shiftet, a D.Cinema (P3) irányába bővített színteret a szűrők váltásával, a dinamikus íriszt (a kontraszt növelésére).

A jelenleg szabványos HDR követelményeit (mivel a projektorokra még nem alkották meg a megfelelő HDR szabványokat, talán nem is fogják a jelenlegi projektortechnológiák keretein belül) a többi HDR-kompatibilis projektorhoz hasonlóan ez a típus sem tudja maradéktalanul kielégíteni, de látszik az igyekezet a lehető legjobb kompromisszum megtalálására. A HDR még félig-meddig „kamaszkorát” éli, többféle szabvány és követelményrendszer van, a különböző filmek vagy játékok sokszor egészen eltérően jelennek meg.

A W2700 az elődjénél robusztusabb felépítésű, optikailag is sikerültebbnek mondható. A nagy „dobás” (ezt már az előd is tudta) a 4K-UHD felbontás úgy, hogy a chip natív felbontás ennél kisebb, a vásznon megjelenő kép mégis reprodukálja a 4K-UHD forrásanyag kb. 8,3 millió pixelét. Ez korábban elég nehezen volt elképzelhető (eltekintve az egyéb pixel shift megoldásoktól).

A projektor fogyasztói ára jelenleg 630.000 forint körül mozog. Tesztelésére a Cédrus Számítástechnika Kft. adott lehetőséget.

 

Értékelés

Ami tetszett

• 4K-UHD felbontás a vetített felületen
• Jó használati érték/ár arány
• Ügyesen kialakított (bár nem szabványos) HDR-megjelenítés
• DCI-P3-ast megközelítő színtartomány (szűrőkészlet váltása)
• Sokoldalú csatlakoztathatóság
• Objektív mozgathatósága (lens shift)

Ami kevésbé tetszett

• Dinamikus írisz nélkül magas feketeszint
• A kalibrált fényerő lehetne nagyobb
• A távvezérlő nyílgombjai kissé kemények

N. A.