Epson EH-LS12000B

 

2022. február

 

A múlt év végén két új házimozi-csúcsmodellt hozott ki az Epson, a fekete színű EH-LS12000B és a fehér EH-LS11000W típusokat. A legtöbb jellemzőben azonos két lézerprojektor közül most a kicsivel nagyobb fényerejű és nagyobb kontrasztú LS12000B-t sikerült közelebbről megvizsgálnunk.

 

Ha az ultraközeli EH-LS300-as és EH-LS500-as vetítőket (és az EH-LS100-as multimédia-vetítőt) nem számítjuk – ezek inkább a „home entertainment”, mint a „home cinema” kategóriába tartoznak –, akkor az Epson mostanáig legsikeresebb házimozi-projektora a lámpás EH-TW9400-as, és az előd EH-TW9300 -as volt. A most tesztelt LS12000B és fehér párja, az LS11000W részben e projektor lézeres utódának, részben talán a 2015-ös EH-LS10000-es utódának tekinthető (kivéve, hogy az LS10000-ben az Epson az LCoQ reflektív LCD technológiát alkalmazta), természetesen csaknem mindenben alaposan és lényegbevágóan továbbfejlesztve az elődök tulajdonságait. (Talán nem mindenki emlékszik rá, hogy az LS10000-es projektor a világ első lézeres házimozi-projektora volt.)

 

Valamennyi emlegetett típus Full HD natív felbontású fénymodulátor chipekkel készült, de az Epson a folyamatosan fejlesztett, saját pixel shift (E-shift) technikájával már az említett LS12000-esnél is lehetővé tette a közel 4K felbontású megjelenítést a vásznon. Egészen mostanáig azonban az Epson projektorai „átlósan” shiftelte a Full HD (2K) kép pixeleit, aminek eredménye valahol a 2K és a 4K között volt.

 

True-4K, HDR

 

Az EH-LS12000B/LS11000W az első lézeres 3LCD projektor, amelyben a pixelek eltolása négy irányban történik, így – bár a 0,74”-es LCD fénymodulátorok natív felbontása továbbra is 2K – a vetítőernyőn 4K felbontású kép jelenik meg. (Négy, időben nagyon gyorsan egymást követő, és egymáshoz képest fél-fél pixellel eltolt – de a 4K forráskép 4 db Full HD felbontású „részképre” szétválasztott struktúrájának megfelelően eltérő tartalmú – 2K képeket összegez a szemünk.)

 

A HDR jel feldolgozásának és (a minden projektorra jellemző) kompromisszumos megjelenítésének képessége már 2016-ban megjelent az Epson TW9300-as projektorában. Azóta természetesen folyamatosan javul a nagy dinamikatartományú kép minőségi visszaadása, köszönhetően egyrészt a „tone mapping” algoritmus fejlődésének, másrészt a natív színtartomány növekedésének. A televíziós megjelenítésre kidolgozott HDR szabványok azonban nem a vetítéstechnika „barátai”, a követelmények alapesetben messze meghaladják a projektorok képességeit. A HDR-ről már rengeteg projektortesztben beszéltünk, ezt most nem akarjuk megismételni. Annyit azonban el kell mondanunk, hogy az EH-LS12000B (és az LS11000W) is háromféle HDR jelet tud kezelni: a legelterjedtebb HDR10-et, a HLG-t és a dinamikus HDR10+-t. Ez utóbbi most először jelent meg Epson projektorban.

 

Fényforrás: lézer

 

A lézerfényforrás használata a projektorokban nagyjából tíz éve indult, és 2014-2015 után erősödött fel. Az első eszközök egyetlen kék lézerforrást (természetesen egy sok lézerdiódából álló tömböt (laser array) tartalmaztak, plusz egy sárga/sárgászöld foszforral (csak a neve azonos a kémiai elemével!) bevont forgó foszfortárcsát. A kék lézer fénye és az általa gerjesztett sárga fény – mint komplementer színek – összegezve széles spektrumú fehér fényt hoznak létre. A lézer-foszfor fényforrás előnyei közismertek, ezeket már többször taglaltunk.

 

A mai fejlettebb lézerprojektorokban két (eltérő hullámhosszúságú) laser-array-t találunk, az egyiket a kék alapszín előállításához, a másikat az említett célra: sárga fény gerjesztésére, és a fehér fény létrehozására. Vizsgált projektorunk light engine-jének sematikus rajza a következő ábrán látható:

 

 

Érthető módon, az LS12000B a jól bevált és sikeres szolgáltatásokat átvette a korábbi (akár lézeres, akár lámpás) házimozi-projektoroktól, pl. a 4K Enhancement, a Frame Interpolation, a függőleges és vízszintes trapézkorrekció, az azonnali be- és kikapcsolás, a sarkok gyors geometriai beállítása, a Super Resolution stb. funkciókat. Most pedig lássuk a gyári specifikáció fontosabb részleteit!

 

Főbb gyári adatok

• Technológia: 3LCD
• Fénymodulátor chipek mérete: 0,74”
• Fehér és színes fénykibocsátás: 2700 lumen
• Fényforrás: lézer-foszfor
• Fényforrás élettartama: 20.000 óra (High/Medium/Eco)
• Felbontás: 4K PRO-UHD (4-irányú pixel-eltolással)
• LCD chip natív felbontása: Full HD
• Kontrasztarány (dinamikus): 2,5 millió:1
• Objektív fókusztávolsága: 22,5 – 46,7 mm
• Zoom: 2,1x-es, motoros
• Élességállítás: motoros
• Lens shift: ± 96,3 % függőlegesen, ± 47,1 % vízszintesen, motoros
• Trapézkorrekció: kézi, ± 30° függőlegesen: ± 30° vízszintesen
• Vetítési arány: 1.35 – 2,84:1
• Max. vetíthető képméret: 300”
• Színmélység: 10 bit
• Hálózati vezérlés: vezetékes LAN
• Működési zaj: 30/22 dBA (Normal/Economy mód)
• Méretek: 520‎ x 447 x 193 mm
• Tömeg: 12,7 kg
• Garancia: 5 év vagy 12.000 óra

 

Design, csatlakoztatás, távvezérlő

 

Az LS12000B külső megjelenése első látásra a TW9400-ashoz hasonló. Második látásra azonban jól észrevehetőek a különbségek is. Az objektív környezetét nem uralja a széles krómszínű gyűrű; jóval vékonyabb lett, és helyét egy körgyűrű alakú mélyedés vette át. A mindkét oldali előlapi rácsozat pedig nem ér véget a magasság felében, hanem az aljától a tetejéig terjed. Kétségtelenül elegánsabb külső. A hátlapon a csatlakozók helyét teljesen átszabta a gyártó, bár ez a lényegen nem sokat változtat. A méretek és a tömeg is megváltoztak: az LS12000B kicsit nagyobb lett, de nem igazán számottevően.

 

 

Az objektívnek mind a zoomátfogása (2,1x), mind a mozgathatósága (lens shift) kivételesen nagy (± 96,3 %, ill. ± 47,1 %, függőlegesen, ill. vízszintesen). Ha még ez sem lenne elég, a trapézkorrekció lehetőségét is beépítette a gyártó (függőlegesen és vízszintesen is ± 30°), bár ha lehetséges, kerüljük el ennek használatát. Mindenesetre ennél nagyobb rugalmasságot aligha kívánhatnánk egy projektortól.

 

Ez az ábra az LS12000B elhelyezési rugalmasságát hivatott szemléltetni

 

Kikapcsolt állapotban az objektívet két, egymáson elcsúszó lamella zárja le, amelyeket bekapcsoláskor egy motor elcsúsztat az objektív elől.

 

 

Nézzük most a csatlakozófelületet a készülék hátlapján! Balról jobbra haladva a következőket találjuk: 5 V/2 A-es USB-A 1.1-es port, mini-USB port szerviz célokra, triggerkimenet, RJ45-ös LAN port, aztán egy újabb USB hüvely, amely 300 mA-rel tudja táplálni az optikai HDMI kábelt, amennyiben ilyet használunk. Következik a két HDMI port, mindkettő 2.1-es verziójú, ami abszolút újdonságnak számít egy házimozi-projektoron a maga 48 Gbit/s overall átviteli sebességével (ténylegesen kihasználható adatátviteli sebesség: 42,6 Gbit/s). A HDMI 2-es bemenet emellett az oda-vissza sokcsatornás audioátvitelt is tudja (ARC és eARC). Végül természetesen nem hiányzik az elmaradhatatlan RS-232C vezérlőport sem.

 

Ugyancsak a hátlapon vannak azok a kezelőszervek, amelyek távvezérlő nélkül elérhetővé teszik a legfontosabb funkciókat.

 

 

A projektor távvezérlője szintén hasonló a TW9400-aséhoz (és több más korábbi modell távvezérőjéhez), ugyanakkor pár dologban lényegesen különbözik. Értelemszerűen nincs rajta 3D Format gomb (mivel az egyre ritkábban használt 3D opciót nem tették bele ebbe a projektorba), a P-in-P gomb helyén az Aspect-et találjuk, fontos viszont a kimeneti fényteljesítmény finom szabályozása (Light Output gomb), és a Fine/Fast jelfeldolgozás váltás lehetősége a játékhoz stb.

 

 

A menürendszer

Itt nagyot újított az Epson azzal, hogy a navigációt nem tördelte darabokra – mint ahogy a legtöbb projektorban, köztük a korábbi Epson projektorokban is bevett szokás volt. A bal oldali, keskenyebb oszlopban megmaradt a fő menüpontok felsorolása (az ábrán látható a tíz almenü), a menü nagyobbik felén azonban görgetéssel megjeleníthető az összes almenü, az ablak jobb oldalán pedig rövid magyarázatot találunk minden egyes almenü mellett, amennyiben az illető almenüt előtte kijelöljük. A további al-almenük, opciók és beállítások a hagyományos módon, kisebb-nagyobb ablakokban jelennek meg. Ha nem akarunk görgetni, a bal oldali mezőben a kívánt tételt kiválasztva, és nyílgombot nyomva rögtön a szükséges helyre ugorhatunk.

 

 

Pl. az első menütétel (Frequently Used Items) Information almenüpontját kiválasztva egy nagyobbacska ablak jelenik meg, sok információval. Mondjuk itt éppenséggel megjelenhetne, hogy SDR vagy HDR módban van a gép, de ezt nem láthatjuk (az Input Signal alatt viszont megkapjuk ezt az információt). A projektort a tesztelés megkezdése előtt frissítettük, az aznap elérhető legújabb firmware verzió jelzése a Main pontban olvasható le.

 

 

Mint az előző képen látható, az Image alatt láthatók a számunkra legfontosabb beállítások. A A képi módok közül a Color Mode alatt ki kell választanunk az éppen nézni kívánt tartalomnak megfelelő gyári beállítást az ötféle felkínált preset közül:

 

 

A gyári beállításokat a későbbiekben a kalibráló szoftverrel és a koloriméterrel megmérve nem volt nehéz eldönteni, hogy a BT.709/SDR szabványhoz a Natural beállítás áll a legközelebb, úgyhogy a kalibráláshoz ezt a módot fogjuk használni, míg a BT.2020/HDR kalibrálásához – az elérhető legnagyobb fényerő miatt – a Bright Cinema módot célszerű választani. A fényerő ugyan valójában a Dynamic módban a legnagyobb, de itt a kép (nem meglepő módon, és gyártótól függetlenül minden projektorra érvényesen) zöldes elszíneződésű, aminek megszüntetése a kalibrálásnál nehézségekbe ütközne, illetve csak a fényerő komoly csökkenése árán lehetne lehetséges. Így nagyjából ugyanoda jutnánk, mint a Bright Cinema módból kiindulva.  

 

A menü egyébként hihetetlen mennyiségű beállítási lehetőséget kínál fel. Csak az Image pontban maradva, a szokásos Brightness/Contrast/Saturation/Tint/White Balance kezelőszerveken kívül pl. megtalálható a Frame Interpolation (ez itt a 4 K felbontású kép „simítására” is bevethető, tehát a projektor a 120 Hz-es megjelenítést is tudja, és a hatása is három fokozatban növelhető), a Light Output (amelynek alapértéke 75%, de a lézerforrásnak köszönhetően 5%-onként változtatható), a Dynamic Contrast (a lámpás projektorokkal ellentétben ezt itt nem az írisz-szabályozás, hanem a lézer vezérlése oldja meg).

 

A képjavítás többféle lehetőségét kínálja fel az Image Enhancement (presetek, zajcsökkentés, Super Resolution stb.) és a Scene Adaptive Gamma. A projektor színmenedzselő rendszere az RGBCMY pontban érhető el. A kép gammája (SDR jel esetében) az Epson speciális gammabeállító ablakában, a Custom pontot kiválasztva hangolható finomra:

 

 

A Signal I/O alatt a bemeneti HDMI forrást tudjuk váltani, a jel formátumát, és a kódolási tartományt (16-235 vagy 0-255) kiválasztani, az Overscan-t beállítani stb. stb. Kiemelendő az Image Processing almenü, amely a gamerek számára kihagyhatatlan – a projektor ugyanis játékra is alkalmas, méghozzá 120 Hz-en. Itt lehet ugyanis a Fine és a Fast képfeldolgozást választani, és természetesen a kívánatos kisebb késleltetéssel a Fast opció a megfelelő a játékhoz. Ezen túlmenően az EDID almenüben lehetőségünk van a kimeneti frekvencia beállítására akár a 40 Gbit/s-os 4K/120 Hz-re. Itt kapcsolható be vagy ki a HDR10+ is. A HDMI 2.1-es aljzatokon keresztül csatlakozva a PS5-ös és az Xbox Series X konzolokról a 4K/120 Hz-es játékokkal is lehet játszani. A gyártó a Fast jelfeldolgozás mellett 20 ms-nál kisebb bemeneti késleltetést tüntet fel a specifikációban.

 

A színtér (Color Space) alatt kézzel választhatunk a BT.709 (SDR) és a BT.2020 (HDR) között, de ha Auto beállításban hagyjuk, akkor a projektor ezt maga elvégzi.

 

 

Még sokáig részletezhetnénk a különféle beállítási lehetőségeket, de szerencsére ezek nagyon részletesen megtalálhatók az LS12000B 134 oldalas használati útmutatójában.

 

Kalibrálás előtt

 

Szokás szerint a BT.709 SDR kalibrálással akartunk kezdeni, de ehhez először a legígéretesebb három gyári beállítást (Natural, Cinema, Bright Cinema) megmértük. Ennek ismeretében lehet eldönteni, hogy melyikkel „érdemes” majd a kalibrálást elkezdeni. Cinema és Bright Cinema módban a színegyensúly a szürkeskála mentén, illetve a gamma meglehetősen ugrándozó volt, a kontrasztot pedig a műszerünk nem tudta megmérni, mivel e gyári beállításokban az eleve bekapcsolt dinamikus kontraszt mellett a feketeszint közelében a lézer csaknem teljesen lezár, így a kontraszt számításakor nullával kellene osztani, ami matematikailag nincs értelmezve. De végtelenhez közeli kontrasztok valós képtartalom esetén fizikailag sem fordulnak elő. Persze a dinamikus kontrasztot ki lehet kapcsolni, de a szürkeskála és a gamma anomáliákat ez sem tudta megszüntetni.

 

Végül beigazolódott az, amit már sok más Epson projektornál is tapasztaltunk: a Natural beállításból célszerű kiindulnunk, bár a színegyensúlyt és a gammát itt is finomítanunk kell. Egészen példátlan módon viszont a színtartomány (gamut) és a tartományon belüli színek hibája is – a dobozból kivett állapotban – a hibahatár alatt van. Nem emlékszem rá, hogy mikor találkoztam utoljára ilyen gyári beállítással.

 

Maga a kalibrálás a Calman kalibráló szoftverrel és a C6 HDR2000-es koloriméterrel történt, külső jelgenerátor felhasználásával (VideoForge Pro). Ez az összeállítás lehetővé teszi a mérési sorozat automatizálását, de természetesen magát a kalibrálást (a színegyensúly és a gamma finomhangolását) és a színpontok három jellemzőjének optimalizálását a színmenedzselő rendszerrel (CMS) kézzel kell elvégezni.

 

 

Mivel a kalibrálást 3 m széles képpel (16:9-ben kb. 5,1 m2-es felület) végeztük, a projektor fényerejét célszerűnek látszott maximálisan kihasználni, ezért a kiválasztott preset beállított fényereje a 100%-os értéken volt. A Screen Research vászon típusa: ClearPix 4K, 095 gain, mattfehér.

 

Kalibrálás

 

A kiinduló képi beállítás tehát SDR-ben a Natural – ebben a módban kell megmérnünk a projektor kalibrálás szempontjából fontos jellemzőket anélkül, hogy a gyári beállításokon változtatnánk. A kalibrálás előtti szürkeskálát és gammát a következő ábra mutatja:

 

Szürkeskála és gamma a BT.709 kalibrálás előtt. Látszik, hogy az alapszínek együttfutásával – bár nem tökéles – nincs nagy gond, alapvetően a világosságot kell az alapvonalra húzni, plusz az egyensúlyt beállítani. A gamma viszont csak az alsó 10%-on megfelelő (ami fontos), egyébként az egész tartományban nagyon alacsony, amit reparálni kell. Az átlagos korrelált színhőmérséklet, az on/off kontrasztarány és az átlagos gamma értéke leolvasható az ábráról. A hiba értéke dE = 2,4, amit igyekszünk csökkenteni

 

Másik kiinduló mérésünk – szintén a Natural alapállapotában – a színtartomány (gamut) és az RGBCMY színpontok, és a W (fehérpont) pozíciójának meghatározása. Ennek eredménye a következő ábrán látható:

 

A dobozból kivett állapotban a színtartomány jó közelítéssel lefedi a BT.709-es színteret, és a színpozíciók is csaknem tökéletesen a helyükön vannak

 

Az SDR (és minden más) kalibrálás egy nagyon fontos művelettel kezdődik: a kódolási tartománynak (esetünkben 16-235, azaz „limited”) megfelelő feketeszint és fehérszint – azaz a projektor lehetséges dinamikatartománya – beállításával a Brightness és Contrast szabályzókkal. Ez az egyetlen dolog, amit a VideoForge Pro generátorral nem lehet kellő pontossággal megtenni, ezért a mérőjelet egy médialejátszóról vagy PC-ről kell a projektorra küldeni.

 

Ezután kezdődhet az automatikus mérés a generátorral és a koloriméterrel, a kívánt célértékek (target) beállítása után a mérőszoftverben. A pontos színvisszaadás elengedhetetlen előfeltétele a végpontok közötti szürketónusok semlegessége és egyforma fénysűrűsége a megcélzott színhőmérsékleten (esetünkben D65), azaz a színegyensúly vagy fehéregyensúly beállítása az észlelési határ alatti hibával. Emellett nem kevésbé fontos az elektrooptikai átviteli függvény (EOTF), lánykori nevén a gamma lehetőség szerint pontos beállítása (SDR esetében a cél a BT.1886 szabvány szerinti gamma, amely 2,4-hez közeli érték). Mint a fenti ábrák mutatják, a színegyensúllyal és a gammával voltak tennivalóink.

 

Gondos iterációval a színegyensúlyt és a gammát is észlelési határ alatti hibával sikerült beállítanunk, mint az alábbi ábra mutatja:

 

A kalibrált szürkeskála és (alatta) a hibaértékek – valamennyi érték mélyen a sárga vonal alatt van. Jobb oldalon a gamma menete látható, ami nagyon jól közelíti a 2,4-es értéket, a kritikus alsó tartományban pedig tökéletes

 

A színpozíciók beállítása a projektor CMS rendszerével – különös tekintettel a belső, telítetlen színekre – szintén meghozta az elvárt eredményt. Az átlagos dE hiba 0,7 volt, de a maximálisa hiba (történetesen a 100%-os kék hibája) is csak 2,1 volt:

 

A projektor CMS rendszerével a BT.709-ben megkövetelt, 25-50-75-100%-os telítettség mellett az itt látható, nagyon jónak mondható eredményt tudtuk elérni

 

(A fentiekhez hozzá kell tennünk, hogy a vizsgált projektor CMS rendszerét – valószínűleg a nem kiforrott firmware miatt – csak a projektor kevés számú belső színmintájával, nem pedig a külső generátorunkból beadott színmintákkal tudtuk működtetni. Szerencsére így is megkaptuk a kívánt eredményt.)

 

A BT.709-es SDR kalibrálás tehát 3 m széles képen észlelési határ alatti hibájú, kiváló megjelenítéshez vezetett. A fénysűrűség 81 nit (a Lambert-felületnek tekinthető vetítőernyőn kb. 23,6 footlambert), ami fölötte van a moziképtől konvencionálisan megkívánt 12-22 footlambertnek – de természetesen az érzékeny szeműek még vissza is vehetnek belőle. A kalibrált kontrasztarány 3230:1.

 

A HDR kalibrálásra rátérve tudnunk kell, hogy ha most a legelterjedtebb HDR10-es szabványt tekintjük, a minimális csúcsfényerőnek legalább 1000 nitnek kellene lennie, ami egy házimozi-projektorral elérhetetlen. El kell fogadnunk, hogy a projektoroknak át kell skálázniuk a HDR10 (vagy más) HDR jelet, áthelyezve a saját dinamika-tartományukba. Ami a színtartományt illeti, a megjelenítőkkel kapcsolatos elvárás a DCI-P3 színtartomány (vagy a picit eltérő UHDA-P3 változat) 90%-os lefedettsége. Ezt ma már sok projektor tudja, vagy kielégítő mértékben megközelíti. Hogy az LS12000B esetében mennyire, azt egy méréssel meg tudjuk határozni.

 

A P3-as színteret a projektor színtartománya az xy színdiagramon 86,56%-ban az u’v’ „egyenlő közű” színdiagramon 89,28%-ban (tehát gyakorlatilag 90%-ban) lefedi. Az ábráról leolvasható a csúcsfehérhez tartozó 91,9 nit fénysűrűség is. Mint a további vizsgálatok megmutatták, HDR/Bright Cinema módban az on/off kontrasztarány kb. 9.000:1.

 

A kb. 90%-os színtér-lefedettség tényét érdemes szem előtt tartani, amikor azt vizsgáljuk majd, hogy milyen viszonyban vannak a projektor által megjeleníthető telített színek a szabványos telített színekkel. Itt lehetünk ugyan maximalisták, de tökéletes színpozíciókat csak akkor kívánhatnánk, ha a lefedettség 100%-os lenne. Az egyelőre a bármely kijelző által teljesíthetetlen BT.2020-as ideális HDR színtérre pedig úgy kell tekintenünk, mint egyfajta „konténer” színtérre, amelyet a közeli-távoli jövőben a kijelzők remélhetőleg le fognak fedni.

 

A HDR-ben a hagyományos gamma (BT.1886 vagy az ezt közelítő 2,4-es kitevőjű hatványfüggvény) sem érvényes többé, a HDR10-hez a PQ EOTF (ST 2084 HDR) átviteli függvény tartozik. Ez adott kódértékekhez (10 bites „limited” kódtartomány esetén a 64 és 940 közötti kódértékek) a fénysűrűség szigorúan meghatározott „abszolút” értékeit rendeli hozzá – ezért szükséges a HDR forráskép átskálázása (tone mapping) a projektorok esetében.   

 

Nézzük most először az LS12000B kalibrálásához választott kiinduló állapotot. A megcélzott paraméterek a fentiek értelmében:

 

 

A választott gyári preset a Bright Cinema. Az érintetlenül hagyott beállításban a kalibrálás előtti színegyensúly, PQ EOTF és a BT.2020 50% telítettségű színpontjai a következő ábrákon láthatók:

 

A kalibrálás előtti állapot HDR.ben. A szürkeskálán a színek 20% fölött szétcsúsznak, az EOTF alul magasan indul, 30% fölött pedig egy hosszú „roll off” kezdődik (szürke görbe). A sárga referenciával való metszéspont után erősebb fehéreket már nem tud megjeleníteni a projektor. Ez a pont minden mai projektornál megjelenik a korlátos maximális fényerőből következően. A fő színek sem fedik az 50%-os referenciapontokat, de ne feledjük, hogy itt a referencia-színtér a BT.2020-as

Az első lépés megint a végpontozás volt, amit a Diversified Video Solutions HDR-10 Test Pattern Suite szoftver Black Clipping és White Clipping beállítóábráival végeztünk el. A további kalibrálás a VideoForge Pro generátorral történt.

 

A színegyensúlyt a HDR-ben szokatlan mértékben sikerült egyenesben hozni. A PQ EOTF jellege megmaradt, de a roll-off eltérést a referenciától csökkenteni tudtuk. A színpozíciókat ezután megmérve az 50%-os telítettségű BT.2020-as pontokon, ha nem is tökéletes, de nagyon is elfogadható eredményt kaptunk.

 

A színegyensúly alakulása a teljes dinamikatartományban, a PQ EOTF (szürke görbe) a referenciához képest, és az RGBCMY 50%-os telítettségű színpontok, valamint a fehérpont a színdiagramon a kalibrálás után

Ezután következett a munka kellemesebb része: mindkét kalibrált beállítás (SDR és HDR10) szubjektív „ellenőrzése” filmrészletek megnézésével. Az eredmény messzemenő teljesítette az elvárásainkat, az LS12000B képe felbontásban, dinamikában és színekben a magas házimozi-igényeket is kielégíti.

 

 

 

Összegzés

 

A tesztelés végén, az ár tudatában az volt az érzésünk, hogy ez a projektor „robbantani” fogja a 4K HDR házimozi-projektorok piacát. A legjobb lámpás 4K UHD projektorokon az LS12000B túltesz a lézeres fényforrással. A konkurencia lézerprojektorait lefőzi a többszörösen alacsonyabb árával. Képminőségben pedig eléri vagy szorosan megközelíti a legjobb 4K-UHD HDR házimozi-projektorokat, szintén jóval alacsonyabb áron. Objektívje üveg lencsetagokból készült, ami más márkáknál csak a legdrágább topkészülékek tulajdonsága.

 

Túl a szűken vett megjelenítési jellemzőkön, az óriási lens shift és a 2,1x-es zoom (és a szükség esetén bevethető trapézkorrekció) kiemelkedően rugalmas installálási lehetőséget nyújt. Mindezek a funkciók, beleértve az élességet is, motorosan szabályozhatók.

 

Még hosszan sorolhatnánk az előnyös tulajdonságokat, amelyeket részben a gyári specifikáció, részben a fenti leírtak bemutatnak…

 

A tesztelést legnagyobbrészt a DREAMCINEMA legnagyobb házimozi-szobájában végeztük, a munka nagy részében kreatív módon részt vett Mittler Iván, a cég üzletágvezetője.  

 

Az EH-LS12000B jelenlegi bruttó fogyasztói ára 4.999 EUR. Természetesen forintban ez a mindenkori árfolyam függvénye.

 

Értékelés

 

Ami tetszett

• Észlelési szinten valódi 4K megjelenítés a 4x E-Shift-nek köszönhetően
• HDMI 2.1-es portok, amelyek egyike tudja az eARC/ARC (visszirányú audiocsatorna) funkciót
• HDR10+ kompatibilitás a HDR10 és a HLG HDR mellett
• A 4000:1-et megközelítő natív on/off kontrasztarány
• Kiváló üvegobjektív
• 3 m-es vászonhoz bőven elegendő kalibrált fényerő
• Lézerfényforrás, kis lépésekben változtatható fényerő, hosszú élettartam
• Kiválóan alkalmas játékra is (kis input lag, 120 Hz frissítés)
• Magasan kiemelkedő használati érték/ár arány

Ami kevésbé tetszett

• A projektor menüje, illetve almenüi a vetített felület közepén jelennek meg, így a kalibrálás kissé nehézkes
• A CMS kezelésekor a színminták csak a projektor belső tesztábra-rendszeréből választhatók, a készülék nem hagyja a minták beadását külső forrásból. Ellentétben a szürkemintákkal, amelyek kívülről is beadhatók. Talán egy új firmware-rel ez is orvosolható

 

N. Á.